Sokan vagyunk, akik tanulási problémákkal küzdenek. Végtelennek tűnő órák a könyv fölött, magolás, a szöveg értelmezés nélküli megtanulása, többszöri elolvasás után is ismeretlennek tűnő anyagrész, és még folytathatnánk a sort. Mi az oka, hogy ennyire nehéz a többségnek az új információk elsajátítása?
Sajnos, egyszerűen az, hogy – néhány kivételtől eltekintve – nem tanítják meg az iskolában, hogyan kell tanulni.
Talán már találkoztál ezzel a neten keringő képpel:
Matekon szóba kerül a kamatos kamat, amit mellesleg nem mindenki ért – de nem mondják el, miért ne vegyél fel frankhitelt.
A nyelvtan és irodalom órák végigkísérnek tanulmányaink során – de nem tudod meg, hogyan írj meg egy jó önéletrajzot, bérleti vagy adásvételi szerződést.
És persze… leadják a tananyagot – de nem kapsz használati útmutatót, hogyan tanuld meg.
Bejegyzésünk ez utóbbi hiányosságot hivatott pótolni. Az elkészítésekor szem előtt tartottuk, hogy bonyolult szakzsargon nélküli, közérthető és mindenki számára könnyen alkalmazható útmutatót készítsünk a számodra.
Ha csak a felét megvalósítod annak, amit itt olvasol, akkor amellett, hogy nőnek a tanulmányi eredményeid, rengeteg időt fogsz megtakarítani, és élvezetesebb, érdekesebb lesz a tanulás, mint eddig.
A legjobb, ha azonnal elolvasod, és már a mai tanulásnál alkalmazod a leírtakat. Ha tudod, nyomtasd ki, emeld ki a lényeget, jegyzetelj bele, tegyél bele címkéket! A címeket és a kiemelt részeket olvasd el minél többször.
Lesznek az anyagban olyan infók, melyek nyilvánvalónak, magától értetődőnek tűnhetnek. Ennek ellenére ezeket a részeket ne ugord át. Egyrészt azért, mert akkor fontos lépéseket hagyhatsz ki: lehet, hogy egy általánosságokkal induló bekezdés a 2. mondattól már új információkat tartalmaz számodra.
Másrészt pedig azért, mert az ismert információk ismétlése is hatással van ránk: gyakran előfordul, hogy tudjuk mit kéne tenni… de mégsem tesszük! Viszont ha rávilágítunk az alapvető problémákra, elmagyarázzuk, hogy azok miért fontosak, és tudatosítjuk Benned, mit kellene tenned, sokkal valószínűbb, hogy azt meg is teszed.
Ugyanakkor lesznek olyan részek is, melyek első látásra hihetetlennek és értelmetlennek, néha viccesnek tűnnek. Ezeket se vedd félvállról, mert minden bemutatott technika bizonyítottan működő módszer. Így bármilyen képtelenségnek tűnik először, bízz benne, hogy működni fog, és nagyon hamar megtapasztalod, hogy valóban működik.
Ezek a tanulási technikák csak akkor működnek, ha végigolvasod, és alkalmazod a leírtakat, mert a sikerhez Te is kellesz. Ha ezt megteszed, és bízol is a sikeredben, meg fogsz lepődni, milyen jó hatással lesz az eredményeidre.
Semmit nem lehet megtanítani egy embernek. Csak segíteni abban, hogy rátaláljon önmagán belül.
Minden tanácsot vegyél komolyan, a gyakorlatokat pedig végezd el becsülettel.
Kezdjük egy érdekes adattal
Egy kutatás, mely az eredményes tanulás okait, tényezőit vizsgálta, meglepő eredménnyel zárult. Kimutatták, hogy mely tényezők milyen arányban felelősek a tanulás eredményeiért:
%
%
%
Hát az intelligencia!
Miért fontos ez egyáltalán?
Azért lényeges ezt megemlíteni, hogy lásd, nagyon könnyen eredményessé tehető a tanulás. És a siker csak 15%-ban múlik „hozott” tulajdonságokon, 85%-ban pedig olyan tényezőkön, amiken könnyen javíthatunk.
Ezt igazolja az életből vett példa: egy egypetéjű ikerpár különböző helyeken nőtt fel, és merőben eltérő nevelésben és oktatásban részesült. Az ikerpár egyik tagja középiskolába járt, és tanítónőként dolgozik, a másik mindössze 2 általánost végzett. Felnőtt korukban az első IQ-ja 116 volt, a másiké pedig mindössze 92, pedig genetikailag teljesen azonosak.
Ha szorgalmas és elszánt vagy, sokat gyakorolsz, fejleszted a képességeidet, akkor sokkal többet elérhetsz, mint az, aki örökölt egy tehetséget, és kevés szorgalommal áll a dolgokhoz.
Helyesen kell megválasztani a tanulási technikákat, figyelmet kell fordítani a tanulás körülményeire, a megfelelő tanulási környezet kialakítására, és a tanulásban érdekeltté kell válnod.
Valóban, ez még önmagában nem sokat segít, de bejegyzésünk célja, hogy minden egyes fent felsorolt tényezőn szépen végigmenjünk, és részletesen bemutassuk, mit és hogyan tudsz rajtuk javítani.
Ez alatt az értelmezés nélküli, ismétlődő olvasást értjük. Az a folyamat, amikor valaki elolvassa a szöveget, de nem is törekszik arra, hogy megértse, majd többszöri egymás utáni ismétléssel próbálja memorizálni.
Ha így tanulsz, lehet, hogy rövidtávon megjegyzed a szöveget, de hamar kiesik az emlékezetedből, ráadásul nem is igazán érted.
Legtöbben ebbe a hibába esnek. Ez annyiban különbözik a magolástól, hogy aki ezt alkalmazza, az értelmezi az elolvasott szöveget. Viszont a magoláshoz hasonlóan semmilyen más módszert nem használ a memorizálás segítésére, csak az olvasás ismételgetésével tanul.
Ha figyelmesen elolvasod a tananyagot háromszor egymás után, az még nem tanulás. Így túl sok idő megy el a részletekre, és túl kevés a lényegre.
A tanítási órán vagy tanfolyamon gyakran elvonja valami a figyelmet. Sokszor a többi tanuló, vagy valami zaj, esetleg mobiltelefonunk a zavaró tényező. Esetleg az iskolán kívüli gondok nyomasztanak. Bármi is vonja el a figyelmedet, a töredékére csökkenti az iskolai munka hatékonyságát.
Otthoni tanulásnál gyakori hiba, hogy a lényegre, a hatékony munkára koncentrálás helyett elkalandozik a figyelmünk. A könyv felett ülés, ábrándozás, tanulás címén facebookozás, videózás rengeteg időt elvisz.
Sokan – ahelyett, hogy év közben is elővennék a tananyagot – vizsga előtti napokban vagy hetekben eszmélnek rá, hogy nem ártana tanulni. Lehet, hogy akkor még épp nem késő, de a vizsga előtti tanulás többször annyi időt vesz el, mintha folyamatosan készülnél, és kevesebb dolgot jegyzel meg. Ráadásul sokaknál komoly stresszt okoz ez az állapot. Hogyan tudnád ezt elkerülni? Erről is lesz szó az anyag további részében.
Mielőtt a konkrét tanulási módszerekre rátérünk, nézzük, mit érdemes tudnunk a memóriáról
Most egy kevés elmélet következik. Erre azért van szükség, hogy megértsd, miből fakad a tanulási sikertelenségek oka, és miért működnek a későbbiekben bemutatott módszerek.
A tanulás minden esetben az érzékeléssel kezdődik. Információkat gyűjtünk be valamilyen formában. Ezek az adatok az idegpályákon keresztül jutnak el az érzékelés feldolgozásának helyére, az agyunkba. Az érzékelések egy része reakcióra készteti a szervezetünket, mely általában nem tudatosan történik.
Egykor a tudósok úgy gondolták, hogy az agy az emlékeket a számítógépekhez hasonló módon tárolja. Később bebizonyították, hogy ez teljesen másképp van:
A számítógép elemeire (bitekre) bontja az információt, és így tárolja. A merevlemez nevű tárolóegységen maximum egy meghatározott mennyiségű információt képes tárolni. Ha ez az agyban is így működne, a több tíz- vagy százmilliárdos sejtszám ellenére mindössze néhány óra alatt betelne a tár.
Agyunk ennél jóval különbözőbb módon működik: a dolgoknak inkább a tartalmát rögzíti. Az agy összefüggésekben tárolja az információt. Ezért van az, hogy ha felidézünk egy emléket, más dolgok is eszünkbe jutnak.
Egy tragédia átélésekor általában tudjuk, hogy mit csináltunk aznap, vagy éppen hol jutott a fülünkbe a rossz hír. Egy kellemes nyaralásra visszagondolva teljesen megelevenedhetnek fejünkben a képek: hangok, érzések, ízek és illatok is felidéződhetnek. Ugyanez fordítva is működik.
Ugye volt már úgy, hogy hallottál egy zenét vagy éreztél egy illatot, és azonnal az eszedbe jutott egy régi emlék?
Az agyunk alapvetően 7-es (pluszmínusz 2) egységekben tárolja az információt.
Ez a 7-es érték független az információ terjedelmétől és formájától, legyen az betű, szám, szó, mondat, vagy kép.
Ha a betűkre ferde, függőleges vagy vízszintes egyenes vonalak sorozataként tekintünk, akkor összeszámolva a vonalakat 13-at kapunk. Tehát ha valaki nem ismeri a betűket, azaz nem tud olvasni, akkor a MENT szó megjegyzéséhez 13 memóriahelyre van szükség.
Ha betűk sorozataként tekintünk a MENT szóra, akkor már 4 memóriahely elegendő. Ha az olvasó ismeri a MENT szó jelentését, akkor bőven elég egy hely a memóriájában a tárolásához.
A fentiek értelmében tehát arra kell törekednünk, hogy információkat minél inkább csoportokba, tömbökbe szervezzük, ezzel tudjuk növelni a memóriánk kapacitását.
ultrarövid – „munkamemória” – 20 másodperc, nagyon rövid információ
rövid távú – véges kapacitás, kevés infó, kb. 20 perc
hosszú távú – élethosszig tartó, korlátlan információ
A rövid távú memóriából hamar kiesnek az információk, ráadásul a kapacitása sem túl nagy. A tárolóba folyamatosan kerülnek az újabb információk, a régiek pedig kiesnek, ez a kirekesztés folyamata.
Ezért nem szabad hasonló tantárgyakat egymás után tanulni. Például egyik nyelvet ne tanuld a másik után, mert kiütik egymást. Tanulás után ne nézz rögtön meg egy izgalmas krimit, mert az új információ „felülírja” a korábbit. Ehelyett inkább relaxálj 10-15 percet.
A magolás és a többszöri elolvasás után csak a rövidtávú memóriában rögzül a tartalom, a hosszú távúba nem kerül be. Ezért emlékszünk olyan kevésre a megtanult anyagból, és ezért is „szorítja ki” egy frissen megtanult anyagrész a régit.
A rövid távú memória egy elektromos áramkörhöz hasonló jelenség az agyunkban az idegsejtek között. Megerősítés híján egy idő után gyengül, és majdnem teljesen elhal a folyamat. Ez az elhalványulás. Valami kis nyoma mégis marad, így legközelebb ugyanezt az áramkört könnyebb aktiválni, és hosszabb ideig fog működni.
A hosszú távú memória feladata a maradandó tárolás, így itt az adatok hosszabb ideig, akár élethosszig megmaradhatnak. Ráadásul szinte korlátlan információt képes tárolni.
Így ha a tananyag bekerül a hosszú távú memóriánkba, sokkal tovább megőrződik emlékezetünkben.
Hogyan tudjuk átvezetni a dolgokat a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba? Ez a következő bekezdésből kiderül.
Az információk hosszú távú memóriába kerülésének folyamata a bevésés.
Az emlékek megőrzésének időtartama és mélysége függ a bevésés mértékétől. Magyarul annál eredményesebb a tanulás, minél erősebben sikerül bevésni hosszú távú memóriádba a tananyagot.
Az emlékezőképesség fejleszthető, nem megváltoztathatatlan adottság. A rendszeres gyakorlás, tanulás javítja a memóriát, növeli az emlékezeti teljesítményt.
Ahogy izomzatunkat, úgy agyunkat is képesek vagyunk edzeni. Memóriafejlesztő gyakorlatokkal, valamint a helyes és gyakori tanulással a memória fejleszthető.
A megőrzés időtartama függ az ismétlések számától, az ismétlések között eltelt időtől, és a feldolgozás módjától. Ismételj minél többet, időben elosztva, de nem mindegy, hogyan: erre konkrét útmutatókat olvashatsz később.
Megfigyelték, hogy az elalvás előtt tanult anyagokra jobban emlékszik az ember.
Az alvás lehetővé teszi, hogy az új információk elraktározódjanak emlékeinkben. Egy kísérlet során vizsgálták ezt a jelenséget, és a megtanult ismereteket az alanyok alvás után jobban visszaidézték, mint alvás előtt.
Agyunk elsősorban nem tárolásra való, hanem gondolkodásra. Így főleg azokat a tényadatokat érdemes fejben tartani, melyekre gyakran szükség van. Olyan adatokat memorizálj csak, melyek valóban fontosak, amelyek hiánya gátolná a mindennapi teendőidet, vagy a munkádat. A többire ott vannak a könyvek és a számítógép. Neked általában nem kell magát az információt ismerned, csupán tudnod kell, hogy hol keresd azt.
Ha agyadat nem adattárolással terheled le, rengeteg kapacitás felszabadul, és a kreatív gondolkodásra fókuszálhatsz.
Ismerős az a helyzet, hogy egész nap arra összpontosítasz, hogy el ne felejtsd, mit kellene aznap elintézned? Vagy volt már olyan, hogy arra kellett koncentrálnod, hogy eszedbe jusson egy évforduló? Előfordult, hogy a boltba menet csak azon agyaltál, hogy el ne felejtsd, mit kell venni?
Ha bármelyikre is igen a válasz, tudod, hogy amikor ezeken rágódsz, nehéz másra gondolni. Túl sok kapacitást leköt, ráadásul teljesen feleslegesen. Nagyon egyszerű a megoldás: vezess naptárt vagy határidőnaplót (erre itt van Google Naptár teljesen ingyen), és írj bevásárló listát. Ne terheld feleslegesen az agyad, az annál sokkal izgalmasabb dolgokra képes!
A felnőtt személyek tanulását vizsgáló kísérletek közül az egyik során megállapították, hogy nem úgy érhető el a legjobb eredmény, ha a teljes időben ismételjük a tananyagot.
Akkor a leghatékonyabb a tanulás, ha a tanulásra szánt idő 60%-át önellenőrzésre, vagyis az anyag felmondására fordítjuk, és csak 40%-át töltjük el ismétléssel, vagyis az anyag újraolvasásával.
Egy előadás vagy egy tananyag olvasása után a frissen feldolgozott anyag nagy része még rövid távú memóriánkban található, ezért az még viszonylag könnyen felidézhető. Aki nem ismeri a rövid és hosszú távú memória működését, az úgy is érezheti, hogy megtanulta az anyagot. Ezért könnyen abba a hibába eshet, hogy a továbbiakban nem foglalkozik a tananyaggal. Sajnos, ezek az információk csak nagyon rövid időre tárolódnak el az agyban, így ismétlés, ellenőrzés nélkül meglehet, hogy az illető később semmire sem emlékszik.
Elengedhetetlen az önellenőrzés, ezzel vizsgálhatjuk meg, hogy az információ bekerült-e a hosszú távú memóriába.
Ismerd fel, hogy nem az információ tárolása az alapvető probléma, hanem az infó hosszú távú tárolása, és előhívása a kellő időben. A felidézés sikere függ a tudás rendezettségétől.
A szövegeket redukáljuk le a lényegre, hiszen általában nem egybefüggő szövegeket tanulunk meg szó szerint, hanem a lényeget, összefüggéseket jegyezzük meg.
Az adatok (dátumok, szakkifejezések) megjegyzése azért nehéz, mert önmagukban nem rendelkeznek értelemmel, és nehezen találhatunk összefüggést köztük és a meglévő tudásunk között. De erre is hamarosan találsz példákat.
Ismétlésnél lényeges, hogy ne egyszerre ismételjünk sokszor, hanem időben osszuk el az ismétlések számát. Ha a tanulás pillanatától számítva 2 hetünk van a dolgozatig, sokkal eredményesebb, ha 14 napon keresztül minden nap egyszer ismétlünk, mintha egyszer ismételnénk 14-szer.
Minél frissebb az anyag, annál sűrűbben kell ismételni. Az előbbi példában a napi ismétlésnél még hatékonyabb, ha a tanulás után az első nap ismétlünk 3-szor, a 2. és 3. napon kétszer, a 4, 5, 6, 7. napokon napi egyszer, majd a második héten kétnaponta egyszer. Ez is tizennégy alkalom, tehát időben ugyanannyit szánsz az ismétlésre, mégis garantáltan hatékonyabb.
Nagyobb lélegzetű anyagoknál ne az egészet egybe, hanem részeire bontva, tanegységenként vagy fejezetenként ismételj.
Előfordul, hogy bizonyos ismereteket precízen, pontosan kell megjegyeznünk, és értő tanulással nem tanulhatók meg. Ilyenek a pontos adatok, számok, évszámok, nevek, idegen szavak, képletek. Ezek általában nem tartalmaznak logikai összefüggést, és ezek mechanikusan tanulhatók meg.
Ekkor érdemes alkalmaznunk a következő törvényszerűséget:
Új dolgokat akkor memorizálunk könnyen, ha már ismert dologhoz tudjuk kapcsolni azokat.
Például számok megjegyzéséhez segítségül hívhatjuk az általunk már jól ismert számokat. Erre hamarosan mutatunk konkrét példákat is.
Ezt az eljárást szövegeknél is alkalmazhatjuk, ha a megtanulandó kifejezéseket (neveket, idegen szavakat) már ismert szavakhoz kötjük. Egy új szakkifejezés vagy idegen nyelvű szó megjegyzése lényegesen könnyebb, ha fejben egy hasonló hangzású vagy írású szóhoz kötöd, és így próbálod emlékeidben eltárolni. Ekkor egy kapcsolat alakul ki az agyunkban a már ismert, és az új információ között, így az könnyebben tárolható, felidézhető.
Mechanikus tanulás esetén úgynevezett mnemotechnikák lehetnek a segítségünkre
A mnemotechnikák olyan trükkök, melyek az anyag jelentésétől függetlenül segítik az emlékezetbe vésést.
A mnemotechnikai módszerek használata során elménk kapcsolatot hoz létre az egyes információk között a memóriánkban, és ez az a kapcsolat, mely megkönnyíti a felidézést. Elsősorban a képzeletet hívják segítségül az információ eltárolása és előhívása során.
Kísérletek igazolják, hogy ezek segítségével lényegesen csökkenthető a tanulási idő.
Érdekessége, hogy annak ellenére könnyebb és gyorsabb a tanulás, hogy az eredeti információ memorizálása mellett még valami mást is meg kell tanulni. Tehát elméletben több dolgot kell megtanulni, mégis gyorsabban és hatékonyabban megy.
Ennek magyarázata abban rejlik, hogy azokat az anyagokat tanuljuk meg könnyebben, melyek jelentését mélyebben feldolgoztuk, és amelyekkel minél aktívabban foglalkoztunk. Továbbá sokat segít az is, hogy vizualizáljuk, valamint agyunkban a már meglévő dolgokhoz kapcsoljuk az új fogalmakat.
Hátránya az, hogy nem segítik a megértést. Azaz, attól, hogy segítségükkel fel tudod idézni a memorizált fogalmakat, nem fogod megérteni, mi az elfoglalt helyük a tananyagban.
Figyelj, hogy ne fordíts túl sok időt a vizuális képek, történetek készítésére, mert azzal csak az értékes időből veszítesz. Ha 2-3 perc alatt nem sikerül megalkotnod egy képet sem, akkor inkább keress más módot a megjegyzésre.
Például: fájdalom – képzelj el egy gyereket, ahogy elesik, és beüti a lábát, ami fájni kezd. Vagy egy másik példa: tanulás – gondolj ekkor konkrétan az iskoládra.
Az előbbi „tanulás – iskola” példát így alakíthatjuk át: ne csak magára az épületre gondolj, hanem ahogy közeledsz felé, vagy arra, hogy tódul ki onnan a sok diák.
Ezek az érzelmek lehetnek negatívak és pozitívak egyaránt.
Ezek a furcsaságuk, különlegességük miatt jobban megmarad az elmédben, mint az átlagos képek.
Az útvonal módszer – helyek módszere, vagy Locus technika – azon alapszik, hogy kiválasztasz egy számodra jól ismert útvonalat, és minden állomásához, lényeges pontjához kapcsolsz egy-egy fontos kulcsszót vagy fogalmat a tananyagból. Az emlékek előhívásánál pedig csak ugyanabban a sorrendben végigjárod az előbbi útvonalat, és visszaidézed, milyen kulcsszót kapcsoltál az egyes pontjaihoz.
Tegyük fel, a mai napi tananyag, amit memorizálnod kellene, az a csincsillák háziállatként való tartásáról szól.
Hogy is kezdjünk hozzá?
„Kiválasztasz egy számodra jól ismert útvonalat” – szól az útmutató. Legyen például a 6-os villamos, mely megállóihoz fogunk kapcsolni egy-egy információt, és elképzeljük az összekapcsolt képeket.
Induljunk most a Móricz Zsigmond körtérről. Mi jut eszedbe a körtérről? Vagy a körtéről? Az, hogy gyümölcsöt csak korlátozott mennyiségben adj a csincsilláknak, azt is szárított formában, különben cukorbetegek lesznek. Igen, tényleg!
Következő megálló a Budafoki út. Ehhez is kéne valamit kapcsolni… ha a fokhoz nem is, de a foghoz tudunk: kedvenceid fogának koptatásáról is gondoskodnod kell, mert rágcsáló – ehető faágak tökéletesek erre a célra. (Képzelj el egy rágcsálót 30 centis fogakkal…)
Következik a Petőfi híd… mi nem kell a csincsilláknak? Híd! Ugyanis ugrálnak, akár helyből egy méter magasra is! De a ketrecbe semmiképpen nem kell hidat tenni a különböző szintek közé, hiszen át tudnak ugrani egyikről a másikra. Itt elképzelheted, hogy a budai oldalról átugrik a kis rágcsáló a pesti oldalra.
Ezután jön a Boráros tér. Még hogy bort adni csincsillának? Csak vizet, és frisset, nyáron hideget és naponta cserélni! Képzeld el, ha bort adnál neki, hogy dülöngélne szegény jószág részegen. És még a májának sem tenne jót – ugyanúgy, mint az olajos magvak.
Már itt is a Mester utca – ha nem jut jobb az eszünkbe, akkor egy mester által készített fa ketrec fémrácsokkal tökéletes otthonául szolgál kedvencünknek.
Corvin negyed – negyed… ha negyedévente cserélnénk almot, akkor már elég… hmm… szennyezett lenne, így inkább cseréljünk gyakrabban, 1-2 hetente.
Harminckettesek tere – 32 csincsilla egy rakáson már nem kevés (azért képzeld el, és ezt a pontot is megjegyzed!), ennyit ne tartsunk, viszont egyedül sem szeretnek lenni, mert társas lények. Ha ketten vannak, az már jó.
Rákóczi tér – hát bizony Rákóczi idejében még országunkba nem tették tiszteletünket ezek a kedves kis állatok. Láttál olyan képet Rákócziról, hogy a vállán ül egy csincsilla? Ha nem, képzeld el! J Miért hasznos ez a pont? Mert erről eszedbe juthat, hogy nem őshonos állat – az Andokból származik, ahol a hideghez szokott, így nyáron kánikulában egy hűvös – de lehetőleg huzatmentes – környezetet biztosíts nekik!
Blaha Lujza tér – igen, kell a csincsilláknak a tér! A ketrecből is ki kell engedni néha, hadd futkosson a szobában. Persze a kábelekhez ne engedd oda, mert elrágja, és megrázza az áram. (Gondolj bele, milyen lenne, ha teljesen fel lenne borzolva a szőre, és világítana, mint ahogy a rajzfilmeken ábrázolják viccesen az áramütést.)
És így tovább, de most már meg se álljunk a Széna térig, mert már majdnem mindent tudunk a csincsillákról, csak azt nem, hogy szénával is el kell látni Őket.
Végre itt a végállomás, a Széll Kálmán tér, gondolj bele, hogy a szél hogy elfújná ezt a kis állatot, ezért is ne tedd a ketrecet szeles, huzatos helyre! És, itt a vége 🙂
Ha végigmentél a pontokon, és valóban elképzelted az említett képeket, akkor a megállókat felsorolva már el is tudod mesélni, hogyan légy felelős csincsilla tartó! Ennyi az egész, ugye nem is olyan nehéz?
Lehet, hogy nem pont erre jársz, esetleg nem is vagy budapesti, de más útvonalakkal és tananyaggal ehhez hasonló történeteket kerekíthetsz. Használd a képzeletedet! Nagy segítségedre lesz felidézésnél.
Az útvonal-technika a vizuális képzeteken alapul, és alkalmas rendezett lista felidézésére az elejétől a végéig, és fordított sorrendben is. Előnye az is, hogy ha az egyik információra nem emlékszünk, attól még folytathatjuk utunkat, tehát önmagában az, hogy egy kulcsinformációt elfelejtünk, nem akadályozza meg, hogy a többi dolgot felidézzük.
Ehhez a technikához olyan útvonalra, helyekre van szükség, melyek megfelelő sorrendben követik egymást, és amelyek annyira bevésődtek, hogy felidézésükön nem kell gondolkodunk, az szinte automatikusan megy.
Ilyen lehet például egy bizonyos tömegközlekedési eszköz megállói, egy rendszeresen autóval bejárt útvonalon az érintett utcák neve. Lehet az iskolánkba, munkahelyünkre vezető út, sőt, akár házunk szobái, a munkahelyünk helyiségei is megfelelőek erre.
Például az öt megjegyzendő kulcsszó legyen most: víz, autó, fa, toll, asztal
Ehhez a következő történetet kerekíthetjük:
Kezdjünk a vízzel, legyen a példánkban egy nagy folyó. Autónkat vezetve, elérjük a folyót, a vizet, viszont nem találunk hidat. Messze a távolban mintha felrémlene egy híd alakja, hát elindulunk arrafelé.
Ahogy közeledünk, egyre kevésbé örülünk annak, amit látunk, mert az csak egy fából készült rozoga híd. Mivel nincs más ötletünk, nincs mit tenni, megpróbálunk átkelni a fahídon, ami elég döcögős és ingatag. Azért vagyunk ilyen elszántak, mert golyóstollakat szállítunk egy irodába, és a csomagnak időben meg kell érkeznie.
Egy nagyobb döccenőnél azonban szétszóródnak a tollak, nagy részük kiesik az ablakon, és meg sem állnak a folyó fenekéig. A maradék rakománnyal megérkezünk az irodába, ahol már idegesen várnak minket. Az irodavezető az asztalt csapkodja mérgében, és láthatod is, hogy az asztalon minden megtalálható, ami egy irodában elengedhetetlen, kivéve a golyóstollat, mert az kifogyott, az új adag pedig már víz alatt van.
Látod, hogy milyen egyszerű kis sztorit lehet kerekíteni 5 szóból? Mindössze 2-3 perc egy ilyen egyszerű kis történetet megírni.
Nem túl életszerű a cselekmény, és nincs is sok értelme, de ha ezt Te írod, akkor aktívan foglalkozol az anyaggal, és sokkal jobban bevésed a képeket.
A megírása után legalább kétszer még mondd vissza a történetet, és minél jobban éld bele Magad.
A történetalkotásos módszer hatékonysága igen magas: egy kísérlet szerint két csoportnak kellett megtanulnia 10-12 elemű kulcsszó listát. A kísérletben résztvevő egyik csoportnak azt az utasítást adták, hogy használja ezt a módszert a tanuláshoz. A vizsgált alanyok másik részének pedig nem mutatták meg ezt a technikát. Végül a történetalkotásos módszer használói, a kulcsszavak 93%-ára vissza tudott emlékezni, míg a másik csoport mindössze 13%-át jegyezte meg a fogalmaknak.
A technikának a hátránya az, hogy sok időt vehet igénybe a történet megalkotása. Ez általában egyén és témafüggő. A fenti történet megírása nem volt több 3 percnél, de viszonylag egyszerű kulcsszavakat is használtunk. Ha nekilátsz, és ennyi idő alatt nem sikerül 1-2 mondatot sem összerakni, akkor ne töltsd ezzel az időt, válassz más módszert.
A megtanulandó lista kezdőbetűiből képzünk egy új szót, és azt jegyezzük meg. A mozaikszó – más néven akroníma – rendezett és rendezetlen listánál is egyaránt használható. Azaz olyan esetben is működik, amikor a szavakat sorrendben kell megjegyeznünk, és akkor is, ha nem fontos a sorrend.
Később megmutatjuk, hogy egy 5 oldalas anyagrészt 15-20 kulcsszó megjegyzésével már nagyjából vissza tudsz mondani. Ha ezekből a kiválasztott kulcsszavakból alkotsz mozaikszavakat, az egy újabb kapaszkodó ahhoz, hogy könnyebben memorizáld az anyagot. Ha húsz kulcsszó van, annak kezdőbetűiből körülbelül 3 szót tudsz alkotni. Ez a három szó megjegyzése és felidézése gyakran már elég ahhoz, hogy folyamatosan tudj beszélni a témáról, mely eredetileg öt oldal volt.
Természetesen ezzel teljesen nem helyettesíthető az anyag megtanulása, de nagyon nagy segítség bevésésnél, mint ahogy számonkérésnél is.
A legjobb az, ha értelmes szót tudsz gyúrni a betűkből. Ha ez nem megy, akkor próbálj több rövidebb szót, vagy egy könnyen kimondható, megjegyezhető, mozaikszót alkotni, mely értelmetlen ugyan, de hangzásában hasonlít egy létező szóra.
Nézzünk példát egy olyan listára, ahol nem fontos a sorrend, mondjuk, vegyünk egy bevásárló listát. Ha nem akarsz listát írni, vagy nincs kéznél papír, esetleg direkt edzeni akarod a memóriádat, akkor a vásárolandó termékekből is készíthetsz betűszót. Próbáld csak ki!
Tej, kenyér, vaj, paradicsom, olaj, sajt, élesztő, WC-papír à Ebből például a következő három rövid szót alkothatod: SOK VW TÉP, és ehhez társíthatsz egy élő képet: képzeld el, amint sok Volkswagen autó „tép” egymás után iszonyatos sebességgel az autópályán…
A módszer hátránya, hogy nem segíti a megértést, csakúgy, mint a többi mnemotechnikai módszer. Az, hogy megjegyzed az AIDA szót, rendkívüli mértékben segíti a bevésést és a 4 eredeti szó felidézését. Azonban ettől függetlenül –– még nem fogod megérteni, miért fontos az a 4 eredeti szó, és mi az elfoglalt helyük a tananyagban. További hátránya lehet, hogy bizonyos esetekben nehéz megformálni és megjegyezni a szót, ráadásul, ha a mozaikszót elfelejted, akkor a listát sem biztos, hogy fel tudod idézni.
A mozaikszó egyik változata, hogy ha csak mássalhangzók alkotják a listát, akkor érdemes kibővíteni magánhangzókkal. Vegyük példának a római számokat. 50-től felfelé viszonylag ritkán használatosak, ezért sokan nem jegyzik meg. Az 50, 100, 500, 1000 számokat az L, C, D, M betűk jelölik. Ha ezeket Te is könnyen összekevered, jegyezd meg a LÉC ÁDÁM nevet, és garantáltan eszedbe fog jutni, hogy is jelölik a római számokat 50-től fölfelé!
Nézzünk erre is bevásárló listás példát:
Kenyér, tej, víz, paradicsom, paprika, sonka, sajt, majonéz à Erre jó lehet pl. a KéPeM VaSTaPS (és elképzelsz a szobád falán egy képet, melyen egy színházi darabot épp tapsol a közönség), vagy a PaPa SoSeM KáVéT (azaz apu nem szokott kávét fogyasztani – és elképzelheted, amint édesapád fintorogva kortyol bele a kávéscsészébe). Mindkét élő képet egyszerű megjegyezni és felidézni, de ha nem, ezekhez hasonlót Te is ki tudsz találni 1-2 perc alatt.
Ez a mozaikszóhoz hasonló eszköz. Mindössze annyi a különbség, hogy itt nem szavakat, hanem mondatokat alkotunk, és a mondat egyes szavainak a kezdőbetűje lesz egyben a memorizálandó szavaink kezdőbetűje. Az ’a, az’ határozott névelőket általában nem vesszük figyelembe, azoknak csak kitöltő funkciójuk van.
Például a hét vezérre (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) itt van két változat, melyeket kb. egy percbe tartott megírni:
A mondatban szereplő jelenetek elképzelése elménkben megjelenő élő képként segíti a felidézést. Hátránya, hogy rendezett listánál a szavak felcserélése megváltoztatja az eredeti szavak sorrendjét is.
A ritmus, a dallam és a rímek nagyon jól szolgálják az emlékezést. Ettől viccesebb, mulatságosabb is lehet az anyag. Erre egy példa: „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél.”
Egy új megtanulandó szót kapcsoljunk egy már ismert információhoz, és alkossunk hozzá képet.
Például ha a korcsolya szó helyesírásában biztos vagy, de a gólya szóval hadilábon állsz, akkor képzelj el egy korcsolyázó gólyát. Ez a kép elég szokatlan ahhoz, hogy könnyen megjegyezd, és így eszedbe fog jutni, hogy a gólya szót „ly”-nal kell írni.
Ha a memorizálandó szám túl hosszú, akkor bontsd előbb részekre.
Mik lehetnek a már „ismerős”számok?
Ha sportrajongó vagy, akkor például a 6:3-ra könnyen tudsz asszociálni. Ezért a 63-as számot könnyebben meg tudod jegyezni. De egyéb általad ismert sporteredményeket is használhatsz.
Ha érdekeltek a számítógépek, és az életkorod legalább 30 év körül van, akkor biztos nem ismeretlenek előtted a 286, 386, 486 számok, így ezek is könnyebben megmaradnak, és még biztosan van legalább 50 olyan szám a számítástechnika területéről, amit álmodból felkeltve is tudsz.
Bármi legyen is az érdeklődésed, találsz benne hasonló számokat, amik segítségedre lehetnek memorizálás során. Sokaknak nagyon jól megy a számok megjegyzése, mások pedig személytelen, száraz adatnak tartják azokat. Utóbbi csoport számára ez a technika egy remek lehetőség a számok „megszemélyesítésére”, a való élethez történő összekapcsolásra.
További példák:
259235 szám megjegyzése: 25 – ennyi éves vagyok épp, 92 – ekkor (1992-ben) költöztem Budapestre, 35 – ennyi idős a bátyám.
március 14 megjegyzése: 3.14 – kerekítve ennyi a PI értéke
Sokaknak segít, ha egy számsorban vannak ismétlődő, hasonló vagy kerek számok:
06701441343 telefonszám felbontása például:
Szemantikailag, azaz jelentés szerint is csoportosíthatjuk a kulcsszavakat, ha nem fontos a sorrend. Egy kísérlet során a résztvevőkkel 60 szó megtanulására adtak néhány percet. Utána a megjegyzett szavakat kellett emlékezetből összeírniuk. Érdekes eredmény, hogy a visszaidézett szavakat a résztvevők általában csoportosították, tehát a hasonló jelentésű szavakat egymás után írták le, tehát fejben jelentésük alapján kapcsolódtak össze a szavak.
Kis számban az is előfordult, hogy hasonló alakú, kezdetű szavakat írtak le egymás után, de ez sokkal kevésbé volt jellemző, mint a jelentés alapján történő csoportosítás. A kísérlet persze egy mesterséges környezetet teremt, de ugyanezt a hatást megfigyelték természetes környezetben is:
Egyetemi hallgatókat kértek meg, sorolják fel a tanárok nevét. Az egyetemisták tanszékenként kategorizálva kezdték felsorolni a tanárokat, tehát egy csoportban a hasonló tárgyat tanító oktatókat nevezték meg.
Ez a kísérlet rámutatott, hogy jelentés alapján csoportosítva könnyebb felidézni az eltárolt fogalmakat. Az agy inkább a szavak jelentését, tartalmát és a köztük lévő kapcsolatot tárolja, mint a formájukat.
Az előbbi kísérletben is láthattuk, hogy könnyebb felidézni a szavakat csoportonként, kategóriánként. Erre a megfigyelésre épül a felidézés hierarchikus modellje.
Ha az információkat csoportosítjuk, a felidézhetőség javul. Ha eltárolásnál is tudatosan csoportosítunk, az a leghatékonyabb.
A kategóriák, valamint azok nevei utalnak az agyunknak arra, hogy a tárolórendszer mely területén kell megindítania a keresést. Azonban, ha több kategóriát is meg kell jegyeznünk, és a nagyobb egységeket nem helyezzük el egy rendszerben, akkor előfordulhat, hogy egy egész kategória feledésbe merül.
Erre a problémára az adatok hierarchikus rendszerben való tárolása megoldást nyújt.
A rend belső logikája szabadon választható. Adódhat a tananyagból, de teljesen egyéni is lehet.
Először azonosítsd be a tananyag címszavait, legfontosabb gondolatait. Ezek lesznek a „csomópontok” a rendszerben, melyek egymáshoz kapcsolódnak. Határozd meg az a kulcs gondolatok közötti viszonyt. Mi alapján kapcsolódnak egymáshoz? Milyen alá- és fölérendeltségi szerepeket tudsz kialakítani?
Ábrázold grafikusan a kapcsolati hálót: a kulcs gondolatok legyenek a csomópontok, ezeket az általad meghatározott rendszerezés alapján kösd össze egy egyenes vonallal, ami pedig a köztük lévő viszonyt jelzi. Erre a modellre az Összefoglalás részben találsz példát.
Ha auditív típusú vagy, a legjobb eredményeket hanganyagok tanulásával, hangos felmondással és visszahallgatással érheted el. Ha vizuális vagy, akkor az olvasott szöveg, valamint a képek, ábrák, grafikonok hatnak Rád a legjobban. Amennyiben a motorikus kategóriába tartozol – bár ez a ritkább – akkor „tevékenyen” kell tanulnod, irkálj, mutogass, mozogj tanulás közben.
Senki nem tartozik mereven egy csoportba, általában egy ember több kategóriába is besorolható. Tapasztald ki, mely stílusok a legeredményesebbek számodra, és leginkább azokat a módozatokat használd.
Minél több érzékszervi modalitáson keresztül tanulsz meg valamit, annál jobban megmarad, és annál könnyebben tudod később felidézni. Ezért ne csak a számodra előnyösebb stílusokat használd kizárólag, csupán azokra fektess nagyobb hangsúlyt.
Bármelyik típusba is tartozz, a leggyakrabban az írott formával találkozol otthon. Az órai jegyzetből tanulsz, tankönyveket olvasol, és a kiegészítő jegyzeteket is valószínűleg írott formában kapod meg. Ha iskolába, tanfolyamra jársz, ott jó esetben beszél is a tanár, így az auditív tanulási módszert is tudod gyakorolni.
Egy tanulmányban kimutatták, hogy nem csak ezeket a szemléltető eszközök által tartalmazott információkat sikerül jobban megtanulni, hanem az ezekhez kapcsolódó szöveges információkat is könnyebb eltárolni. Például a tanulók jobban vissza tudtak emlékezni egy olyan állat életterére, amelynek a kitömött példányát megmutatták nekik.
Egy jó tankönyv a szövegen kívül nagyszámú képet, ábrát, illusztrációt tartalmaz. A tanórán pedig jó esetben egyéb szemléltető eszközöket is használ a tanár, hogy az anyag megértését, megjegyzését segítse. Ezek a főként vizuális elemek jelentősen növelik a bevésés sikerességét.
Minél több érzékszervünket bevetjük a tanulás során, annál mélyebb a bevésés. Ezzel kapcsolatban kísérleteket is végeztek, és megállapították, hogy mely tanulási mód használata után milyen arányban tudták felidézni az alanyok az észlelt információkat:
Általánosságban az olvasottak 10, a hallottak 20%-ára emlékszünk, a látottaknak pedig a 30%-ára. Ha valamit hallunk és látunk is, kb. az 50%-a marad meg, ha ezen túl ki is mondjuk az információkat, akkor már 70%. Ha ezen felül nem csak mondjuk, hanem csináljuk is, akkor 90%-uk is megmaradhat a memóriánkban.
A diagramon is láthatod, hogy minél többféleképpen, több érzékszervedre ható módon észleled az információt, az annál jobban rögzül.
Ezért érdemes több forrásból és többféle módon tanulni.
Olvass utána a témának, hallgass anyagokat, nézz a tanulnivalóhoz kapcsolódó videókat. Mondd fel magadnak az anyagot, akár magnóra, majd hallgasd vissza. Készíts jegyzeteket, rajzolj ábrákat, képeket. Ha tudsz, keress szemléltető eszközöket a neten, vagy a nagyvilágban, amelyeket tudsz tanulmányozni. Keress rá a témára az interneten, keresgélj hozzá képeket, diagramokat, videókat – persze ne hagyd, hogy egyéb tartalmak elcsábítsanak.
Az előbbi diagramon láthatod, hogy az anyag elmondása, elmagyarázása is sokat segít a megjegyzésben. Úgy tanulj, hogy minden anyagrész után végezz próbafelmondást. Az olvasottakat foglald össze emlékezetből, és próbáld elmondani. Úgy mondd fel, mintha lenne előtted valaki, és el akarnád magyarázni az anyagot. Ha van segítséged, akkor egymásnak is felmondhatjátok.
Magyarázz úgy, mintha Te lennél mind a tanár, mind a diák. Ne szó szerint mondd vissza az anyagot, hanem a saját szavaiddal. Fogalmazd át Magadban az olvasottakat, akár többféleképpen megközelítve mondd vissza az anyagot.
Az egyén erőfeszítéseinek legértékesebb eredménye nem az, amit kap, hanem amivé válik a tevékenysége által.
ultrarövid, RTM, HTM
a.) Útvonal-módszer: egy már ismert helyszín vagy útvonal pontjaihoz rögzítjük a megtanulandó kulcsszavak vizuális megjelenítését, majd a pontokat bejárva felidézzük a memóriánkban rögzített képeket.
b.) Történetalkotásos technika: egy történetet kerekítünk a kulcsszavak köré, erős vizuális képekkel.
c.) Mozaikszó: a kulcsszavak kezdőbetűivel alkotunk egy új szót, Akrosztikonnál pedig új mondatot
d.) Ritmusok, rímek
e.) Asszociáció
Itt a fejezet kulcsszavait egyfajta logika szerint rendszereztük. Az, hogy milyen szempont szerint vannak csoportosítva, mindig egyéni. Tehát nem gond, ha Te máshogy kategorizálnád be ezeket, mert úgy logikusabbnak találod, vagy egyszerűen csak jobban megjegyzed. Úgy rendszerezd az információkat, ahogy könnyebb memorizálnod azokat.
Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad lesz.
Ha elhiszed Magadról, hogy képes vagy megoldani egy feladatot, már ettől az önbizalomtól és pozitív hozzáállástól sokkal nagyobb esélyed van a sikerre.
Ezt az elméletet több kísérlet, és egy véletlenül megtörtént eset is igazolja. Ez utóbbi talán érdekesebb, így ennek a leírása mellett döntöttünk:
Egy amerikai – a gimnáziumban kiváló eredményekkel végzett – diák jelentkezett egy neves egyetemre. Ugyan felvették, de a visszaigazoló levélben nagy meglepetésre azt olvasta, hogy az IQ-ja mindössze 98. Ez nagyon elkeserítette, hiszen mindvégig azt hitte magáról, hogy jó képességű és intelligens… erre kiderült, hogy mégsem az? Ez az egyetemen sajnos be is bizonyosodott, mert a szemeszter végére több tárgyból is bukásra állt.
Be is hívatta az igazgató, hogy magyarázatot adjon a gyenge teljesítményéről. A hallgató csak mentegetőzött: „Hogy érhetnék el jobb eredményeket? Hiszen csak 98-as az IQ-m! Benne volt a levélben…” Mire az igazgató: „Az IQ-ja?? A levélben a felvételi eredményét közöltük! Maga 98%-ra teljesítette, ezzel az első helyen végzett!”
Az egyetemistával ekkor megfordult a világ. Ezek szerint mégsem gyenge képességű? Rájött, hogy tévesen ítélte meg saját teljesítményét, és a felismerés következtében a következő félévben minden tárgyból javított, és az egyik legjobb eredménnyel zárta az egyetemet.
Talán nem is kell magyarázni, hogy mi ebből a tanulság.
Ne a kudarcélményeid miatt sopánkodj, hanem idézd fel a sikerélményeidet a tanulással kapcsolatban. Egy jól megoldott matek példa, egy hozzászólás, okos gondolatok, ötletek, amiért kaptál valami dicséretet. Gondolj arra, hogy milyen felemelő érzés volt, amikor hozzá tudtál szólni az adott témához, saját élményeddel tetted színesebbé az órát. Higgy benne, hogy meg tudod tanulni, ott lapul benned a képesség, hogy eredményes és sikeres legyél. Szokj hozzá a gondolathoz, és ez utána már rutinná válik 🙂
Az agyunk roppant bonyolult „szerkezet”, és végrehajtja az utasításokat, amiket adunk neki. Ezért nem mindegy, hogy milyen gondolatokkal tömöd az elmédet.
Add ki a parancsokat, vésd az agyadba: „Sikerülni fog!” „Egyre jobban megy a tanulás!”, „Megértem és szeretem a közgazdaságtant.” – Ezeket naponta többször mondd el otthon hangosan, meggyőzően! Minél többször ismételgeted, annál jobban elhiszed, és annál hamarabb elkezdi szépen végrehajtani az utasításokat az agyad.
Ennek a technikának még egy igen kedvező hatása van: ha hiszel Magadban, magabiztos vagy, akkor kifelé is magabiztosságot sugárzol, és már csak emiatt is előnnyel indulsz a vizsgákon.
Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ők is éppolyan jól tudják. Mindannyian tanulunk, cselekszünk és tanítunk.
A motiváció az a belső hajtóerő, mely az embert hajtja a céljai felé. Az, ami ösztönöz, hogy elkezdj valamit, és azt véghez vidd.
Ha van megfelelő motivációd, akkor minden akadályt legyűrsz, egyszerűen nem érdekelnek a kifogások és a körülmények.
Téged mi motivál a tanulásban? Van már konkrét célod, amit el akarsz élni? Ha igen, ez a cél lebegjen a szemed előtt, bármikor, amikor elbizonytalanodsz, félreteszed a tanulnivalót, más lényegtelen dolgokra terelődik a figyelmed. Emlékezz a célodra, semmiképpen ne tántorítson el senki és semmi.
Fontos, hogy céljaid elérése miatt tanulj, és a célok miatt legyél motivált. Ha nem érzel késztetést, hogy megtanulj egy anyagrészt, az valószínűleg azért van, mert nem érzed hasznosnak vagy fontosnak. Épp ezért kell, hogy legyen olyan célod, amiért érdemes tanulni, és ami értelmet ad a tanulásnak.
Ha még nincs konkrét célod, találj Magadnak ilyeneket. Vizsgáld meg, hogyan illik a tananyag a rövid vagy hosszú távú elképzelésedbe.
Miért tanulsz? Hogy aztán jól fizető állást találj? Hogy az új munka segítségével anyagi biztonságban tudhasd a családodat? Hogy menő autóval járj? Hogy brillírozz az újonnan megszerzett tudásoddal a baráti körödben?
Ez csak néhány példa, Neked kell megtalálnod azokat a célokat, amelyek Téged hajtanak előre. Ha sikerül megfogalmazni a VALÓDI céljaidat, utána égő vággyal, minden akadályon át keresztülviszed az akaratodat, hogy elérd azokat.
Ha a megtanulandó anyagot, az előtted álló feladatot nehéznek érzed, nézz motiváló videókat, olvass motiváló idézeteket. Az interneten rengeteget találsz, pl. ezen az oldalunkon is van néhány kiváló, olyan emberektől, akik nagyon sokra vitték: http://szakmaportal.hu/motivacio/
Cél lehet maga az időmegtakarítás, és a tanulnivalók nyomasztó súlyának csökkentése. Ha már úgyis meg kell tanulni valamit, nem jobb, ha minél hamarabb túl vagy rajta? És aztán hódolhatsz kedvenc hobbidnak!
Ha mindezek ellenére mégis teljesen haszontalannak érzel időnként egy anyagrészt, jusson eszedbe, hogy a hatékony tanulás olyan, mint a hatékony testedzés. Annyi különbséggel, hogy ettől az agyad fog jobban működni, így hatékonyabban fogod megtanulni azokat az ismereteket, amiket hasznosnak találsz.
Észrevetted már, hogy a tévében, újságban lévő információkból a számodra érdektelenekből szinte semmi nem marad meg, az érdekesebb témákat viszont első hallás vagy olvasás után is vissza tudod mondani nagy vonalakban? Ami kifejezetten érdekel, azt pedig hetek és hónapok múlva is fel tudod idézni? Ennek nagyon egyszerű oka van:
Érdeklődési körünkbe tartozó dolgokat sokkal könnyebben megjegyezzük.
A jó teljesítményhez közepes idegrendszeri izgalom párosul. Korántsem mindegy, hogy milyen állapotban látunk hozzá a tanuláshoz, ami, mint tudjuk, szellemi munka. A tanulás akkor igazán hatékony, ha ellazult, nyugodt állapotban van idegrendszerünk.
Ha a tanulás előtt kis idővel intenzív – akár negatív, akár pozitív – érzelmeket élünk át, kell némi idő, amíg ez az izgalom elmúlik, és az érzelmi töltésed beáll egy olyan közepes szintre, mely kedvez a tanulásnak. Ha épp a tanulás előtt vesztél össze a családoddal, vagy a barátnőddel, esetleg egy rossz hírt kaptál, akkor nem fogsz hatékonyan tanulni.
Az egyik ok, amiért nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a tanulást, épp az, hogy a fogyatkozó idő miatti szorongás a legtöbbeket még inkább visszafog.
Ahhoz, hogy érzelmileg közömbösebb állapotba kerülj, javasoljuk feszültség csökkentő és izomlazító gyakorlatok elvégzését.
A tanuláshoz pihenten kell hozzálátni, és ezt a pihent állapotot tanulás közben is fenn kell tartani, kisebb-nagyobb szünetekkel. Egyébként a fáradtság elhatalmasodik, csökken a munkabírás és a lényegfelismerő képesség.
Ezeket a tüneteket központi idegrendszerünk váltja ki, hogy elkerülje a szervezetünk túlterhelését. Ezt a kimerülést érdemes megelőzni. A munka vagy a tanulás egyes szakaszai között a pihenés nem elpazarolt idő: ez alatt idegrendszerünk és testünk regenerálódik.
Ezekben a szünetekben lehetőleg teljesen más tevékenységet kell végezni, mint amivel a tanulás ideje telik. Érdemes egy kis edzést, testmozgást is beiktatni.
Elengedhetetlen, hogy ezek a tulajdonságok Benned legyenek. Nem csak tanuláskor, de bármilyen célt kitűzöl magad elé, tartsd szem előtt ezeket a belső feltételeket.
Egy kényelmes, nyugodt tanulóhely kialakítása elengedhetetlen. Legoptimálisabb, ha erre van egy külön szobád, ahol senki sem zavar. Ha ezt nem tudod megoldani, akkor is keress a lakásban egy olyan helyet, ahol kényelmesen el tudsz helyezkedni, és nyugodtan, zavartalanul tudsz dolgozni.
Ez a tanács magától értetődőnek tűnik, mégis rengetegen követik el azt a hibát, hogy a nappali telepakolt asztalának sarkán próbálnak egy kis helyet szorítani, és egy kényelmetlen széken ülve görnyednek a füzet fölé, miközben a család 5 percenként kijárkál, és feltart minden aprósággal. Ha kényelmetlen a helyed, és hagyod Magad kiszolgáltatni a körülményeknek, úgy nem fogsz tudni a tanulásra koncentrálni.
Egy jó asztal és szék az alapfelszereltség. Ami az asztalt illeti, legalább akkora legyen, hogy kényelmesen elférjen rajta minden, ami kell a tanuláshoz: a könyved, a füzeted, az írószerek, esetleg számítógép. Ezen kívül kényelmesen rá tudj támaszkodni mindkét könyököddel, és írás közben ne ütközzön semmibe a kezed. Az asztal alatt pedig legyen hely a lábadnak, és kényelmesen ki tudd nyújtani.
A szék egy olyan háttámlás szék legyen, melyen hosszabb ideig sem fárasztó ülni. Egyenesen ülj rajta, fegyelmezett testtartásban. A külső megjelenés nemcsak jelzi a belső magatartást, hanem befolyásolja is azt. Gondolj bele, hogy egy öltönyben, főnöki székben ülve az ember komolyabban veszi magát és végzi a munkáját, mintha ugyanazt a tevékenységet végezné egy kanapén fekve hiányos öltözékben.
Ha egyszerre hosszabb időt töltesz tanulással, szinte elkerülhetetlen, hogy ne unj meg egy testhelyzetet. Ha a tartós egy helyben ülés fárasztó, keress hasonló tanuláshoz használható helyeket a lakásban. Olvasás, hanganyagból tanulás esetén – ha ellen tudsz állni az alvás kísértésének – jó lehet az ágy is.
Ami viszont biológiai szempontból is előnyösebb, az egy álló munkahely kialakítása. Egy kisebb alapterületű, magasabb asztalt képzelj el, ami előtt állva tudsz tanulni. Ha nincs ilyen asztal, megfelelő lehet egy 120-130 cm magas szekrény teteje. Az álló munkát nem kell napi 8 órában űznöd, és persze akkor sem, amikor fáradtan hazaesel az iskolából vagy munkából.
Ezt inkább az ülő munka időszakos felváltására ajánlott használni, amikor már elgémberedtek a tagjaid, és szükséged van egy kis testhelyzet változtatásra. Nagy előnye, hogy a gerincet nem terheli annyira, mint az ülőmunka.
Bár nagyon fontos a kényelmes helyszín, mégsem szabad túlzásba vinni: egy puha, meleg fotelben, félig fekvő helyzetben könnyebb elszundítani.
A szoba hőmérséklete is fontos. Az arany középút a legjobb, azaz ne legyen se túl hideg, se túl meleg – mindkét véglet zavaró, és gátolja a koncentrálást. A meleg ráadásul nagyon álmosít. Emiatt inkább legyen egy kicsit hűvösebb, mint túlfűtött. Az agy 20 fokon teljesít optimálisan.
Fontos a friss, oxigén dús levegő, ezért érdemes gyakran szellőztetni, vagy ha van lehetőséged – és nem zavar a szabadtér – kiülni az udvarra, erkélyre.
A megfelelő világítás is elengedhetetlen. Kísérletezd ki, hogy milyen fényviszonyok mellett tudsz a legkényelmesebben tanulni. Néhány támpont, alapszabály:
A legjobb a természetes fény. Ha ez kivitelezhetetlen, akkor érdemes egy nem túl erős szórt fénnyel bevilágítani az egész szobát. Emellett pedig jól jön még egy asztali lámpa, mely a könyvet, füzetet világítja meg. Jobb kezeseknél balról fentről, bal kezeseknél pedig jobbról fentről jöjjön a fény, így a leírt szövegre nem vetül a kéz árnyéka.
Ne legyen túl éles a fény – verőfényes napsütésben és erős, közeli lámpa alatt szinte világít a papír, és ez is zavaró, fárasztó a szemnek. Illetve mesterséges fénynél figyelj, hogy a fényforrás ne legyen a látóteredben, mert az is zavaró hatású.
Az asztalon, amin tanulsz, legyen makulátlan rend. Lehetőleg a szobában is. Hogy miért? Azért, mert a rendetlenség a nyugtalanság, befejezetlenség nyomasztó érzetét keltve rányomja a bélyegét a tanulásra is. Másrészt pedig, ha minden a helyén van, sok időt spórolsz a keresgéléssel.
Különösen igaz ez a taneszközökre! Legjobb, ha az asztalon ezen kívül semmi nincs, mert minden más csak elterelné a figyelmet. Egy nyitott magazin, vagy egy bekapcsolt számítógép, telefon könnyen elcsábíthat.
Elegendő, ha az asztalon csak épp a tanuláshoz és feladatok megoldásához aktuálisan használt tanszerek vannak, azok viszont legyenek ott, hogy ha kell valami, ne kelljen felállni és keresgélni. Legyen ott a füzet, könyv, radír, írószerek, jegyzettömb, és ha feltétlenül szükséges a tanuláshoz – a számítógép is.
Talán Te is tapasztaltad, hogy sok helyen, ahol ilyen szabályok nincsenek lefektetve, bárki bármikor becsörtethet a szobába. Bemegy a testvéred vagy a lakótársad beszélgetni, vagy édesanyád lép be épp, a szennyes ruhákért, vagy azért, hogy megkérjen, hogy segíts a házimunkában, esetleg rosszabb esetben azért, hogy leszidjon valami miatt. Az ilyen helyzetekre a következő megoldást érdemes alkalmazni:
Ha nem egyedül laksz, akkor meg kell állapodni a családdal vagy lakótársakkal, hogy tanulás közben ne zavarjanak semmilyen apró-cseprő üggyel, de lehetőleg mással sem. Akár ki is tehetsz az ajtódra egy „NE ZAVARJ” táblát, hogy tudják, épp nem érsz rá. Gondolj bele: Amikor a munkahelyen vagy iskolában vagy, a családtagok akkor sem zavarhatnak meg, és léphetnek be bármikor figyelmeztetés nélkül – teremtsd meg ezt a környezetet otthon is!
Ez a szabály nem csak a személyes kommunikációra vonatkozik. Bár a mai világban sokan úgy érzik, a telefon és a facebook legalább olyan fontos, mint az oxigén, mégis érdemes tőlük időnként elszakadni. Majdnem olyan zavaró, ha koncentrálás közben csörög a telefon, mint ha a hívó benyitna a szobádba. Lehetőleg kapcsold ki, ne csak rezgőre állítsd, mert még ha nem is veszed fel, akkor is nyugtalanítani fog a gondolat, hogy vajon miért hívtak? Ugyanez a helyzet a PC-vel:
Notebook, PC, tablet – bármit is használsz, ha nem kell a tanuláshoz, kapcsold ki! Alkalmazd a „csak ami a tanuláshoz kell” elvet. Ha a gépeden tanulsz, jegyzetelsz, kutatsz, csak akkor legyen bekapcsolva. Ha az internet nem kell a munkádhoz, akár azt is kikapcsolhatod (húzd ki a kábelt, kapcsold ki a wifit). Nehezebben engedsz a csábításnak, ha fizikailag is el vagy választva a nettől. „Csak 5 percet facebookozok”, „na, még gyorsan megnézem a leveleket”, „erre meg rákeresek a gugliban”. Ismerős?
A Facebookot, csetet, levelezőt mindenképp lődd le a tanulás idejére. Kapcsolj ki mindent, ami mozog, pittyeg, vagy bármilyen aktivitással magára tereli a figyelmet.
Sok különböző inger érhet, és ezekben egy a közös: kizökkensz, mégpedig nem is kicsit. Mi történik ilyenkor? Meghallgatod a másik mondandóját, bekapcsolódsz a beszélgetésbe, a felvetett kérdésen vagy beszédtémán kezdesz agyalni, foglalkozol vele, esetleg fel is állsz, és elkezdesz dolgozni a mások által felvetett problémán. Így teljesen átkapcsol az agyad, és totálisan kizökkensz a tanulásból, amire eddig koncentráltál. Ráadásul, ha a beszélgetésnek erős érzelmi töltete van (szidás, vita), az még erősebben eltérít a koncentrálástól. Ne hagyd, hogy más bekavarjon a tanulásodba! Ragadd Magadhoz az irányítást!
Ugyanez vonatkozik arra, ha a munkád miatt fontos ember vagy, és bármikor hívhatnak. Melyik szolgálja inkább a hosszú távú céljaidat? Hogy sikeresen megtanuld, amit kell, vagy, hogy mindig felkapkodd a telefont? Manapság sokan elvárják az embertől, hogy elérhető legyen – de ha 1-2 óra késéssel visszahívod a nem fogadott hívásokat, attól nem dől össze a világ. Lehet, hogy nem mindenki érti meg, miért nem vagy elérhető, de majd megszokják.
Cégünkben is kínosan ügyelünk erre, mert látjuk, mennyire rombolja a teljesítményt. Egy belső mérés alapján egy telefonhívás átlagosan 30 percet vesz el a hívott fél idejéből. Lehet, hogy a hívás ideje csak 2 perc, de azt mindig tett követi. Valaminek utána kell nézni, egy kérdést meg kell válaszolni, fel kell jegyezni valamit, egy kérést teljesíteni kell, stb. Ezért nincs telefonos elérhetőségünk – többet árt, mint használ.
Persze ez a tanács nem azért van, hogy kinyírja a szociális kapcsolataidat. Nem szabad az ismerősöket örökre száműzni az életedből, csupán a tanulás idejére zárj ki minden bejövő interakciót. Ha ezt megteszed, hatékonyabb leszel, és kevesebb idő kell a tanuláshoz. Ez a barátoknak és rokonoknak is jó, mert így több lesz a szabadidőd, és több időt tölthetsz Velük is.
Olvasáshoz, tanuláshoz csendre van szükség. A TV és a rádió hallgatása nem tanácsos, mert megosztja a figyelmedet. A zene élénkítő hatása inkább az egyhangú, mechanikus munka végzésénél jelentkezik. Szellemi munka, koncentrált figyelmet igénylő tevékenység csendet igényel.
Egyedül a halk komolyzene ajánlott, de csak ha megnyugtató hatással van Rád, vagy segít, hogy kizárd a külvilág zajait.
Ne oszd meg a figyelmedet! Kísérletek bizonyítják, hogy egyszerre igazán csak egy tevékenységre tudunk figyelni. Bizonyos esetekben, például autóvezetésnél a figyelem megosztása elengedhetetlen, de szellemi munkánál, koncentrálásnál a hatékonyságot csökkenti, és jobban kimeríti a szervezetedet.
A külső zajokra nem mindig van hatásod, de az azokra adott reakciókra igen. Próbálj ne ösztönösen reagálni minden külső ingerre, ne kapd fel a vizet, és ne akadj fenn minden apró zörejen. Minél inkább idegesíted Magad, annál jobban a zaj forrására koncentrálsz. Ehelyett inkább tudatosan igyekezz kizárni azt a világodból. Ha belemerülsz az anyagba, érdekel is, és motivált vagy a tanulásban, akkor ez egy idő után menni fog.
Sem tele hassal, sem korgó gyomorral nem jó nekiállni tanulni. Ha éhes vagy, egyél valami könnyűt, és csak mértékkel. Fogyassz rendszeresen friss zöldséget és gyümölcsöt.
Ital is legyen odakészítve az asztalodra, vagy a közelben.
Csak semmi alkohol, az tompít. Legjobb a citromos víz, mert az frissít és vitamindús. A sima víz is megfelelő.
Emellett még jó választás a tea, mely rengeteget segíthet a koncentrációban, és a memóriát is javítja.
Továbbá, ha jótékony hatással van Rád, akkor a nem túlzott mértékű kávé.
Elengedhetetlen, hogy gondoskodj a megfelelő vitaminbevitelről! Ez egyébként is ajánlott, de a tanulás eredményességére is kedvező hatással van. Figyelj a C-vitamin, Kalcium, Magnézium megfelelő mennyiségű beviteléről. Főleg olyan vitaminokat szedj, melyek korlátozás nélkül fogyaszthatók.
Sokan szeretnek rágcsálni, eszegetni tanulás közben. Ha ennek hatására tényleg jobban megy a tanulás, ez megengedett, de vigyázz, hogy ne menjen a testsúlyod és az egészséged rovására. 🙂
A teljesítményre alapvetően jó hatással van az egészséges életmód, a helyes táplálkozás és a testedzés.
Jó hír, hogy ha gyakorlod az anyagban leírt tanulási technikákat, akkor egyre kevesebb időre lesz szükséged!
De hogyan szakíts időt a rengeteg fontos elfoglaltságod közepette? Az iskola és a délutáni programok már így is elveszik az időt? Esetleg már dolgozol, és munka mellett tanulsz újabb szakmát? Vagy már családod is van, gyerekeket nevelsz?
Bármelyik igaz Rád, valóban nem könnyű időt szakítani a tanulásra. Gyakran csak tolod Magad előtt, mert ez nem sürgős… ha ez eddig így volt, figyelj! Miről volt szó a belső feltételeknél?
Hozzáállás, célok, motiváció! De hogy jön ez most ide?
Az, hogy időt szakíts a tanulásra, szinte csak a Te hozzáállásodon múlik! Támogatja a hosszú távú céljaidat a tanulás? Ha igen, és VALÓBAN akarod a tudást, a „papírt”, vagy az ezzel járó állást, akkor tenned kell érte. Hogy lehet az, hogy többgyermekes dolgozó anyukák, másodállásban dolgozó emberek is el tudnak végezni egy tanfolyamot, vagy akár egy egyetemet is?
Úgy, hogy rá vannak kényszerülve, vagy nagyon erős Bennük az akarat az előrelépésre – tehát megvan a MOTIVÁCIÓ! És megoldják: lefekvés előtt kiszakítanak fél órákat, reggel, amikor még a gyerekek alszanak, egy órával korábban kelnek, és zene helyett utazás közben is tananyagot hallgatnak. Ha Ők meg tudják csinálni, akkor Te is.
Ha tényleg eredményt akarsz elérni, akkor fontossági sorrendben az elsők közé kell sorolnod a tanulást. Mik azok a teendők, amiket feltétlenül meg kell csinálnod? Munka, iskola, gyereknevelés, háztartás vezetése? Írd be ide a tanulást is! Rendben, lehet, hogy a munkát nem tudod lerövidíteni, és a gyerekeket is Neked kell elhozni az óvodából. De ha késik a házimunka, vagy a család besegít időnként, abból nem lesz tragédia. Sem abból, ha nem kapkodod fel mindig a telefont, ha hívnak.
Hétvégente pedig napi kettőt. Ha nappali sulis vagy, ez az érték inkább minimum 2 és 4 óra legyen! Alakíts ki az életedben rendszerességet erre vonatkozólag. Ne úgy ülj le tanulni, hogy „akkor most töltsünk el egy órát a tanulással…”, hanem határozd meg a konkrét célokat:
„Fél óra alatt átnézem a ma leadott anyagot, utána pihenek 5 percet, majd háromnegyed óra alatt átveszem az x tárgy elmúlt 2 óráján tanult leckéit.”
Tűzz ki kis célokat, és tartsd is be őket.
Először is tűzd ki a „nagy” célt: Például jól fizető állás 1 év múlva, vagy OKJ bizonyítvány 2 év alatt, esetleg vizsga 3 hónap múlva.
Ezt bontsd kisebb, „közepes” célokra, akár tantárgyakra vagy tananyagokra: pl. „Bevezetés a matematikába – 12 anyagrészt kell fél év alatt megtanulnom.” Ezeket pedig még kisebb célokra:„1 anyagrészre 1 hetem van, és 2 órát vesz igénybe”, és ez esetben ütemezz be mondjuk keddre és csütörtökre 45-45 perc tanulást, és hétvégére 30 perc ismétlést.
Fontos, hogy ne csak kitűzd a célokat, hanem tartsd is be őket. Azért bontottad kis célokra a nagyokat, mert azokat könnyebb átlátni, végrehajtani, letudni. És ne késs a kis célok elérésével, ne halogasd őket, mert akkor a nagy céljaid látják kárát. Készíts éves, havi, heti és napi terveket.
Tervezd meg egy napodat, írd össze a teendőidet, azokat is, amik a kikapcsolódáshoz szükségesek! Írd mellé, mennyi idő szükséges az elvégzésükhöz. Jelöld meg a fontos teendőket, amik prioritást élveznek. Aztán a listát szem előtt tartva teljen a napod.
TANULÁSI REND
Az időtartam természetesen egyénileg változik. Ha távoktatásban, esti vagy hétvégi képzési formában tanulsz, természetesen az aznapi és másnapi anyag átnézése nem aktuális számodra, és valószínűleg magára a tanulásra nem annyi időt szánsz, amennyit itt feltüntettünk. Ezektől eltekintve Te is alkalmazhatod a fenti tanulási rendet.
Ne engedj a csábításnak:
A nap végén, vagy másnap nézd meg, sikerült-e mindent megcsinálni, és ha nem, akkor hol bukott el a dolog? A tanulásra szánt idő alatt valóban végig tanultál-e, vagy volt valami, amivel elszúrtad az időt? Milyen tevékenységek és emberek rabolják az idődet? És vajon mit tudsz ezekkel csinálni?
Kerüld el őket. A tanulás visz előre a nagy céljaid megvalósításában, vagy az 1 óra facebook? Ha szerinted rendben van így, és a célod az, hogy tengj-lengj egész nap, akkor oké, nincs miről beszélnünk. De ha többet szeretnél – és minden bizonnyal ezért vetted meg ezt az anyagot – akkor változtatnod kell:
Kik azok a személyek, akik nem állnak közel Hozzád, és csak az idődet fecsérlik? Olyanok, akik általában csak felidegesítenek, vagy akikkel egyszerűen nem élvezed a beszélgetést? Miért lenne kötelező foglalkoznod és időt pazarolnod Rájuk?
Sokan udvariasságból, vagy más okból kifolyólag nem szeretnek nemet mondani. Pedig néha hasznos, mert ha fontos teendőid vannak, nem mindig érsz rá csevegni, és problémákat megoldani.
Ha a tanulást és a fontos dolgaidat veszélyezteti valami, tanulj meg nemet mondani, és lehetőleg adj egy rövid magyarázatot, hogy megértse a másik fél: „Sajnos nem érek rá, holnap vizsgám lesz, és tanulnom kell rá.”
Telefonhívás: „Kérlek, foglald össze egy percben, mert készülök a holnapi dolgozatra.”. „Gyorsan mondd, mert várok egy fontos hívást az évfolyamtársamtól a holnapi dolgozattal kapcsolatban”.
Ezeket a mintákat be tudod vetni, még akkor is, ha épp nem másnap vizsgázol. Ha csak egy hónap múlva lesz a vizsga, akkor is veszélyeztetik a napi tanulási tervedet (= a kis céljaidat), így az 1 hónap múlva esedékes vizsgát, és a jól fizető állást is (=a közepes és nagy céljaidat), tehát – ha máshogy nem tudsz szabadulni, ennyi füllentés belefér.
Természetesen ezt ne a legjobb barátoddal vagy a gyermekeddel játszd el, Nekik biztosíts helyet az életedben. Sőt, valószínűleg éppen azért akarsz gyorsabban és hatékonyabban tanulni, hogy a Hozzád közel álló személyekre több időd jusson. Ez így van rendjén.
Ha nappali képzésre, iskolába jársz, vagy nappali műszakban dolgozol, akkor evidens, hogy inkább a délutánod szabad, plusz remélhetőleg a hétvégék.
Vizsgálatok igazolták, hogy az emberek többségénél az esti tanulás, és az utána lévő nyugodt, pihentető alvás nagyobb eredményeket hoz, mint a kora reggeli tanulás. Azonban ez egyénenként változhat, és a körülmények is beleszólhatnak.
Hogy mikor ajánlatos leginkább tanulni, az egyrészt attól függ, mikor tudsz időt találni a nyugodt tanulásra, amikor senki sem háborgat. Másodsorban pedig attól, hogy milyen napszakokban tudsz jobban figyelni, mikor érzed úgy, hogy „jobban fog az agyad”. Valakinek ez inkább a reggeli időpont, mások pedig este tudnak jobban koncentrálni. Biztosan kitapasztaltad már, hogy mikor vagy termékenyebb szellemileg. Lehetőleg azokra a napszakokra időzítsd az önálló tanulást, amikor úgy érzed, hatékonyabb vagy.
Egyénenként változó, hogy melyik a hatékonyabb. Sokan csak úgy tudnak eredményesen tanulni, ha egyedül, csendben teszik azt. Mások pedig párban, vagy csoportban, a leckéket időnként egymásnak felmondva, egymást ellenőrizve és biztatva tudnak igazán jól teljesíteni. Ezért tapasztald ki, hogy számodra melyik módszer válik be legjobban, és ragaszkodj hozzá!
Ha csak egyedül, csendben tudsz koncentrálni, akkor ne nagyon fogadj el felkéréseket csoportos tanulásra, mert feleslegesen viszi az idődet. Ez fordítva is igaz: ha társaságban megy jobban a tanulás, akkor keresgélj olyanokat az osztályban, tanfolyamon, akik hasonlóan gondolkodnak. Ez felnőttként sem ciki, hiszen a többi fél célja is a tanulás, és a közös cél érdekében biztosan többen szívesen részt vesznek benne.
A közös tanulás persze nem azt jelenti, hogy elbeszélgetitek, és elviccelitek az időt. Egy 10-15 perces gyors köszöntés, beszélgetés után haladéktalanul lássatok neki a tanulásnak, és konkrétan határozzátok meg, milyen vonal mentén tervezitek az aznapi tanulást. Tűzzetek ki célokat, mint az egyéni tanulásnál, és ne hagyjátok, hogy a csoport bármelyik tagja is letérítsen az útról!
Nemrég megvizsgáltuk két középiskolás, érettségi előtt álló diák tanulási szokásait. Mindkettejüknek problémái voltak a tanulással. Megpróbáltuk felmérni a tanulási problémáikat, és adtunk néhány egyszerű tippet: rávilágítottunk a helyes tanulási sorrendre, a tanulás alapvető feltételeire, a szünetek és a szemtorna fontosságára. És hogy milyen eredménnyel járt ez az apró beavatkozás?
Az egyik diák a következő találkozáskor pozitív változásokról számolt be: az ágy helyett az asztalnál kezdett el tanulni, ezzel javult a koncentrációja. Emellett a tanulás szüneteiben alkalmazta a szemtornát, és sétálni ment. Ezek hatására jobb lett a közérzete, és könnyebben ment számára a tanulás.
A másik diák esetében – akinél a történelemtanulás okozta a legnagyobb gondot – még látványosabb volt a javulás! A javaslatok hatására rendkívül pozitív változások történtek. A szünetek betartása, a szemtorna, a tanulás előtti mozgás, és a tanulási sorrend helyes megválasztása felettébb kedvezően hatottak a teljesítményére. Elmondása szerint könnyebben tudott tanulni, és az ahhoz szükséges idő is lecsökkent napi fél-egy órával. Az útmutatás hatására a számítógépet csak azután kapcsolta be, miután végzett a tanulnivalójával, így nem terelte el a figyelmét. Tanulás után pihent egy kicsit, és csak később kezdett el tévét nézni. Ez jó hatással volt az emlékezetére.
Ezek a változások az iskolai teljesítményére, és érdemjegyeire: 2 hónap alatt egy osztályzatot javultak a jegyei történelemből.
Ez is mutatja, hogy mindössze a helyes tanulási szokások kialakításával már jelentős eredményeket érhetsz el.
Találd meg a számodra optimális körülményeket – időt, napszakot, helyet, amikor lehetőséged is van tanulni, és lelkiállapotod is alkalmas rá.
Az anyag elején említettük, hogy sokak által az egyik leggyakrabban elkövetett hiba, hogy nem figyelnek az órán, nem koncentrálnak eléggé.
Ennek a fő okai középiskolában főleg abban gyökereznek, hogy az iskolát a társasági élet fontos színterének tekintjük. Így jobban koncentrálunk az osztálytársakra, a beszélgetésekre, a társasági életre, mint a tanulnivalóra.
A felnőttképzésben és a felsőoktatásban szerencsére ez a probléma már kevésbé van jelen, hiszen itt már a többség sokkal céltudatosabban tanulja azt a szakot, amit maga választott.
Azonban egyéb zavaró tényezők az életkortól és a képzési formától függetlenül felütik a fejüket. Ezek sajnos nagyon könnyen elterelik a figyelmet.
Mennyire használod ki a tanulás lehetőségeit az iskolában?
Tartsd ébren az érdeklődésedet! Az lebegjen a szemed előtt, hogy az órákon való jelenléttel, és a fenntartott figyelemmel, jegyzeteléssel a munka nagy részét elvégezted.
Ha egy társad zavar, akkor kérj elnézést, amiért nem figyelsz az illetőre, és továbbra is a tanárra, valamint a tananyagra koncentrálj.
Ha kérdezgetnek, akkor gyorsan, határozottan közöld: „Majd az óra után térjünk vissza rá, most figyelek”, vagy „Ne haragudj, ez fontos rész, majd később megbeszéljük!”, esetleg ez: „Oké, de ez az anyag most érdekesnek tűnik, majd a szünetben beszéljük meg inkább.”
A külső zajokat nem tudod megszüntetni, de – csakúgy, mint az otthoni tanulásnál – a saját reakcióidat kordában tudod tartani. Ne reagáld túl, ne idegeskedj ezek miatt. Ne a körülményekre koncentrálj, hanem az órára.
Ne kössék le az agyadat más problémák. Azokat úgysem tudod megoldani az órán azzal, hogy aggódsz miattuk. Próbáld félretenni az iskolán kívüli gondokat, majd ráérsz akkor megoldani azokat, ha vége a tanításnak.
Ne engedj be külső ingereket. Még a telefont is érdemes kikapcsolni, mert egy telefonhívás egy rossz hírrel, vagy egy plusz teendővel csak felzaklathat, és eltereli a figyelmedet.
Légy aktív befogadó részese az órai munkának. Figyelj a tanárra, kérdezz – csak a tanártól! – ha valamit nem értesz.
Fogalmazz meg kérdéseket az anyaggal kapcsolatban Magadnak is, és írd le a füzetedbe. Készíts jegyzetet!
Egy tétlenséggel, unatkozva eltöltött óra után valószínűleg fáradtan, és kimerülten fogsz kijönni. Ennek persze szinte egyenes következménye az, hogy elveszted az érdeklődésedet a tárgy iránt. Abban a hitben fogsz hazamenni, hogy a tananyaggal már foglalkoztál az órán, tehát otthon kevesebb idő kell majd a tanuláshoz.
Arról nem is beszélve, hogy ha az órák egymásra épülnek! Tehát ha nem vagy ott fejben, és nem érted meg az anyagot, akkor nagy rá az esély, hogy a következő óra is haszontalan lesz számodra.
Az egyik legrosszabb stratégia, ha csak ülsz, és próbálod megérteni az anyagot, nem jegyzetelsz, és reméled, hogy sok mindent megjegyzel az elhangzottakból.
Ez a passzív tanulás sem az iskolában, sem otthon nem vezet célra. Majdnem teljesen elpazarolt idő, amit ezzel töltesz.
Milyen megállapítást tettünk az Érzékszervek és észlelés fejezetben?
Minél több érzékszervet bevonsz a tanulásba, annál sikeresebb a bevésés, tehát annál több információt jegyzel meg.
Itt volt szó arról, hogy hallás alapján történő tanulásnál mindössze nagyjából 20%-a marad meg az elhangzott információknak. Ráadásul az is csak akkor, ha figyeltél. Ha elkalandozott a figyelmed – amire elég reális az esély, ha passzív vagy – akkor még ennyire sem fogsz emlékezni.
Az aktivitás, a tanulók bevonása az órába természetesen a tanáron is múlik, de a Te oldaladról tegyél meg mindent az ügy érdekében.
Ha jegyzetelsz, szemléltető ábrákat, diagramokat rajzolsz a füzetedbe, esetleg még kérdezel is, a tanár kérdéseire pedig igyekszel felelni, akkor ez a 20% is könnyen feltornázható 60-80%-ra.
Semmi különöset, mindössze kicsit oda kellett figyelned az órán. Azon a tanórán, amit így is, úgy is, végigültél volna. Csak így legalább ért is valamit…
És mi másért is hasznos még ez az aktivitás, figyelem?
Csak azért, mert ha már órán foglalkozol az anyaggal, megpróbálod megérteni és megjegyezni, otthon kevesebbet kell tanulnod, és ezzel persze sok időt megspórolsz. A jó időgazdálkodás alapja, hogy amit az iskolában megértesz és megjegyzel, azzal otthon keveset kell foglalkoznod.
Így tudsz tehát egyszerre időt is megtakarítani, és több információt megjegyezni, hatékonyabban tanulni.
Egy vizsgálat kimutatta, hogy azok a diákok, akik jegyzetet is készítenek, több információra emlékeznek vissza, mint azok, akik csak hallgatják az előadást. További kísérletek pedig azt mutatták, hogy a lejegyzetelt lényeges információkra az órán résztvevők hétszer olyan jól emlékeztek vissza, mint azokra, amelyeket nem rögzítettek írásban. A jegyzet akkor bizonyult a leghatékonyabbnak, amikor az elhangzottakból csak a lényeges részeket vetették papírra a hallgatók.
Az órán kettős feladatod van, ugyanis valós időben meg is kell értened az anyagot, és annak lényegesebb részeit le is kell jegyezned. Ezért figyelj arra, hogy magával az írással ne tölts annyi időt, hogy az a tanárra figyelés és megértés kárára menjen.
Tekintsd meg ennek az anyagnak az Összefoglalás pontjai alatt található jegyzeteket. Ezekhez hasonlóakat készíts az órán. A különbség talán annyi, hogy „élőben” lehet, hogy nem lesz ennyire összeszedett a jegyzet, de ez nem baj! Illetve hasznos, ha az órai jegyzetben vizuális elemeket, képeket, ábrákat is használsz.
Ha elveszíted a fonalat vagy lemaradsz, hagyj ki egy kis helyet, majd később pótold a hiányosságokat. Ettől függetlenül még írd le a fontosnak tartott kulcsszavakat, mondatokat, később segíteni fog a megértésben.
Ebben a pontban egy hatékony jegyzetelési módot mutatunk be, melyet könnyen alkalmazhatsz az iskolában és tanfolyamokon. Lesznek benne ismerős részek, mivel több lépése is az előzőekben megfogalmazott alapelvekre épül.
A Cornell-módszer a Cornell egyetemen Walter Pauk professzor által kifejlesztett szisztéma a tanítási órákon, előadásokon leadott anyag jegyzetelésére, rendszerezésére és megtanulására.
Nézzük részletesen, hogyan rendszerezheted a tudásodat e módszer segítségével:
Vegyél elő egy A4-es lapot vagy füzetet, és oszd 3 részre a következő módon:
A lap aljára teljes szélességben húzz egy 4 cm-es margót, majd a lap bal oldalára pedig húzz egy 6 cm-es margót, a lap tetejétől egészen az alsó margó vonaláig.
A bal oldali sáv lesz a Felidézés oszlop, a jobb oldali a Jegyzet oszlop, az alsó rész pedig az Összegzés.
Készíts jegyzetet az óráról a Jegyzet oszlopba. A lehető legtöbb gondolatot, tényt és kulcsszót írd le, de csak tömören: ne teljes mondatokat, hanem félmondatokat, kulcsszavakat használj. A leírásokat, kitöltő szövegeket nem kell leírni a jegyzetbe. A definíciókat, tételeket, tényadatokat ellenben pontosan írd le.
Jól áttekinthető, szellős jegyzetet készíts, az egyes témák között hagyj ki üres helyet. Használj lapszámozást és dátumozást, rövidítéseket, jeleket. Készíts ábrákat, diagramokat. A lényeg kiemelését már elkezdheted az órán is: aláhúzással, keretezéssel, más színnel.
Az óra után készíts egy összegzést az elkészített jegyzetből a Felidézés oszlopba. Ez az ismétlés, és az aktivitás már eleve segíti a bevésést.
A jegyzetből csak a legfontosabb kulcsszavak, címek, alcímek, és a lényegesebb megállapítások, fogalmak kerüljenek ide.
Takard le a Jegyzet oszlopot, és a Felidézés oszlop tartalma alapján saját szavaiddal próbáld minél jobban visszaidézni és elmondani az óra anyagát. Ne csak Magadban, hanem hangosan beszélj!
Ezután ellenőrizd az elmondottakat a Jegyzet oszlop segítségével.
Ez a pont a saját vélemény megfogalmazásáról, az ismeretek „továbbgondolásáról” szól.
Alakítsd ki a saját véleményedet a tananyagról, gondold át, hogy kapcsolódik a téma eddigi ismereteidhez és más tantárgyakhoz.
Mely gondolatok érthetőek könnyen, és melyek zavarosak? Mely dolgokkal értesz egyet, melyekkel nem, és miért? Milyen új kérdéseket vet fel a téma? Milyen területeken alkalmazhatóak az új ismeretek?
Az Összegzés mezőbe készíts vázlatot a lejegyzetelt témákról. Ez fogja biztosítani a gyors áttekintést.
Elengedhetetlen, hogy időt szánj a tanultak ismétlésére. A Cornell-módszerrel készített jegyzet alapján ezt könnyen meg tudod tenni, ugyanis a lap alján található Összegzésből először látni fogod az összképet, majd a Felidézés oszlopban található címszavak mozgósítják memóriádat, és előhívják a hozzájuk tartozó ismereteket.
Akkor a leghatékonyabb a jegyzetelés – és mélyebb a bevésés – ha óra után otthon gyorsan átfutod az anyagot, és letisztázod a jegyzetet.
Ekkor még friss az élmény, elevenebben emlékszel a tanár szavaira, szükség esetén ki is tudod egészíteni a jegyzetet. Ez egy hét elteltével már általában nem menne. Itt már érdemes jobban odafigyelni a külalakra, ugyanis a tisztázott jegyzetből fogsz később tanulni, és fontos, hogy akár több hónap eltelte után is olvasható legyen.
Ha nem szükséges a jegyzet letisztázása, mert az órán is szépen, áttekinthetően írsz, akkor is érdemes átírni, vagy Magadtól felmondani a tanultakat, mert azzal is ismételsz.
A rövid időn belüli ismétlés segíti a bevésést.
Ha egy óra anyagát még átnézed otthon aznap, rengeteg időt spórolsz vele. 10-15 perc befektetett idővel akár egy órát is megtakarítasz a későbbi tanulás idejéből!
Egy óra anyagának gyors áttekintésére és visszaidézésére remek módszer, ha a jegyzetedből kiírsz 5-10 kulcsszót, és – ha elhangzottak ilyenek – a legfontosabb tételeket, képleteket, fogalmakat kiírod egy kis cetlire. Mondjuk egy post-it tökéletesen alkalmas erre a célra. Ez a füzettel, könyvvel ellentétben bárhol elfér: a zsebedben, a pénztárcádban is, így bárhová Magaddal viheted. Post-it helyett akár a mobilodba is beírhatod ezeket a kulcsszavakat.
Ez a kis kivonat természetesen nem helyettesítheti a tanulást, és a teljes jegyzet átismétlését, de olyan helyzetekben, amikor csak néhány perced van, akkor jól jöhet, hogy hasznosan teljen az idő. Pl. boltban sorban állásnál, vagy ha éppen vársz valakire.
Ha tömegközlekedési eszközzel jársz, akkor a hazafelé út remek alkalom a jegyzet áttekintésére, az óra újbóli átélésére.
Most kérdezhetnéd ezt: Minek vedd elő 2 megállóra a füzetet vagy a post-itre írt mini jegyzetet? Ciki a buszon tanulni?
Oké, melyik a cikibb, ha megbuksz a vizsgán, vagy ha felelősségteljesen, tudatosan beosztod az idődet?
Ha nappali tagozaton tanulsz, és hazaérsz az iskolából, lehetőleg ne állj neki azonnal tanulni, hanem pihenj egy fél órát. Az iskolában töltött 6-8 óra komoly koncentráció után érdemes kicsit lazítani, mielőtt újból belefognál a tanulásba. A pihenést olyan tevékenységgel töltsd, ami nem terheli az agyadat. Ekkor ne olvass, lehetőleg ne is filmezz. Legjobb, ha csak passzívan pihensz, esetleg egyél valami könnyűt.
A pihenés után felfrissülve a „Tanulás feltételei” fejezetben írtakat szem előtt tartva tedd meg a szükséges előkészületeket. Abban a fejezetben volt szó a kis célokról és a napi tervről. Az érdemi tanulás megkezdése előtt alkalmazd ezt:
Ehhez nem kell más, mint egy kis papír, és 4-5 perc. Ne feledd: a tanulás sikerének egyik titka a jó időbeosztás!
Nagyon fontos, hogy évközben folyamatosan, óráról órára készülj. Ezzel ugyanis meglepően nagy mértékben tudod lerövidíteni az otthoni tanulással töltött időt. Így a tananyag nem fog ismeretlenként hatni, amikor dolgozatra, vizsgára készülsz, és nem kell egyszerre több hónap lemaradást bepótolnod.
Kezdd el már az első tanítási nap után! Akkor a legkönnyebb, hiszen az első napokban kevés, és általában könnyű anyagot adnak le. A rendszeres tanulással tréningezed az agyad, és egyre könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban megy a tanulás. Minél inkább fenntartod ezt a rendszerességet, annál inkább természetessé, szokássá válik.
A rendszeres tanulás azért is kifejezetten fontos, mert a tananyag leckéi egymásra épülnek. Ha valami hiányzik, nehezen tudsz tovább haladni, és nem tudod teljesen feldolgozni a későbbi anyagrészeket.
Ha mindez vizsga előtti héten történik, akkor már nem sok mindent tudsz tenni. De ha rendszeresen tanulsz, és időben kiderülnek a hiányosságok, akkor még bőven van időd utánajárni a témának, megkérdezni a társaidat vagy a tanárt.
A legtöbb tananyag valószínűleg írott formában jut el Hozzád, így a helyes olvasási készség elsajátítása nélkülözhetetlen a tanuláshoz. A tankönyv teljes szövegének hangos és félhangos olvasása csak azok számára előnyös, akiknél nem a vizuális stílus dominál, ugyanis a szavak kimondása lassítja az olvasást, és ez a vizuális típusúak tanulását hátráltatja.
Amennyiben inkább auditív vagy motorikus tanulásban vagy jobb, úgy a látott képet erősítheti a kimondott hangok hallása, és a szánkkal kialakított hangok észlelése.
A jegyzet jóval rövidebb, mint a tankönyv, mivel azt a lényeg kiemelésével készítettük. Ezt a vizuális típusú diákoknak is érdemes hangosan visszaolvasniuk.
A teljes szövegrész elolvasása előtt érdemes azt áttekinteni, átfutni, hogy teljesebb képet kapj a tartalmáról. Itt a címek, alcímek, összefoglalók, tartalomjegyzék elolvasása és értelmezése kifejezetten fontos. A tartalmat pedig csak nagyjából kell átfutni, különös tekintettel a kiemelésekre, fontosabbként megjelölt szövegrészekre. Itt nem szabad leragadni egy-egy nehezebb résznél.
Mindössze az a cél, hogy felmérd, nagyjából miről szól az anyag, milyen témákat, kérdéseket vet fel, mekkora terjedelmű, mi a felépítése, és nagyjából miről szólnak az egyes fejezetek. Így nem kell minden oldalnál azon gondolkodnod, hol tartasz egyáltalán, és mennyi van még hátra. Látni fogod, hogy az egyes részek mennyire kapcsolódnak a téma fő vonalához.
A címek vagy az előzetesen átfutott anyagrészek alapján tegyél fel kérdéseket, melyekre keresed a választ a szövegben. A kérdések segítenek abban, hogy fenntartsd az érdeklődést.
Ráadásul a megjegyzésben is szerepük van, ugyanis ha egy kérdésre megtaláltad a választ a szövegben, az jobban megmarad. Ha erősíti az előfeltételezésedet, akkor a sikerélmény miatt, ha pedig ellentmond annak, mint amit eddig tudtál a témáról, akkor pedig a kudarcélmény miatt.
És azért is jobb, ha begyakorlod a kérdésekre való választ, mert vizsgáknál, dolgozatnál is hasonló kérdésekkel fogsz találkozni.
Elengedhetetlen, hogy olvasás közben ÉRTELMEZD is a szöveget. Csak akkor van esélyed arra, hogy bekerüljön az információ a hosszú távú memóriádba, ha értőn olvasol, és meglátod az anyagban az összefüggéseket.
Minél többször mondd fel az elolvasott szöveget. Ezzel először érdemes „kicsiben” haladni, egy bekezdés, vagy egy kisebb fejezet elolvasása után mondd vissza annak lényegét. Próbáld mindig Magadtól visszamondani, ne olvass bele rögtön a szövegbe, ha nem megy, erőltesd, gondolkodj!
Ez a következők miatt hasznos: Ha egy gondolat – ami nem jutott eszedbe, így foglalkoztál vele, gondolkodtál a megoldáson – sokkal jobban megmarad a memóriádban, mint az, amit csak újra és újra elolvasol. Olvasd el ismét a szöveget, és legyen az a célod, hogy az általad feltett kérdésekre válaszokat adj. Majd újra mondd fel a fejezet fontosabb részeit Magadnak, vagy egy segítőnek.
A következő módszert is érdemes kipróbálnod: Az elolvasott és felmondott szövegről készíts felvételt, és hallgasd vissza. Egyszerre olvasd és hallgasd a szöveget. Ha hibát találsz, javítsd ki Magadban.
Próbáld felidézni, amit pár oldallal korábban olvastál. Ha elakadsz, töprengj a megoldáson, ha így sem megy, csak akkor nézd meg. Tudod, ha foglalkoztál vele, kerested a megoldást, akkor jobban megmarad az emlékeidben!
Gondold át alaposan az olvasottakat. Elmélkedj azon, hogyan kapcsolhatod össze az újonnan tanultakat a korábban szerzett ismereteiddel. Mondj ki olyan tételmondatokat, fogalmakat, amikről eszedbe jutnak az olvasottak. Akár újra le is írhatod, amiről olvastál. Mint tudjuk, az írás nem csak a papíron rögzíti az ismereteket, de elősegíti azok megjegyzését is.
Általában az a leghatékonyabb, ha kisebb, önmagukban is értelmes részekre tagoljuk a tananyagot. Ez lehet néhány bekezdés, vagy egy rövidebb fejezet.
Célra vezető az a módszer is, ha a feldolgozott és memorizált kisebb egységeket az előzőekkel együtt mondjuk vissza. Ezzel minden egyes rész megtanulása után egy átfogó ismétlést hajtasz végre önálló felmondás formájában. A módszer előnye az, hogy mivel mindig megismétled a tétel elejét is, nem esel abba a hibába, hogy a tanulás végén az adott témakör elejére már nem emlékszel. Illetve a folyamatos ismételgetés és „hozzátanulás” folytán egyre inkább bővül a kép, míg a tétel végéhez érve már egyben látod az összképet.
A következő ábra kiválóan szemlélteti ezt a folyamatot:
Az az elképzelés, hogy ha a gyerek elég sokszor ismételget egy értelmetlen állítást vagy műveletet, akkor ez majd értelmet nyer számára – éppoly abszurd, mint azt gondolni, hogyha egy papagáj elég hosszú ideig utánozza az emberi beszédet, akkor egyszer majd azt is tudni fogja, hogy mit beszél
Tévhit az, hogy ha sokszor elolvasod a tananyagot egymás után, akkor megtanulod. Ez a legidőpazarlóbb tanulási módszer. Gondolj bele, hogy így ugyanannyi időt szánsz a könnyebb, nyilvánvalóbb részekre, mint a nehezebb, fontosabb egységekre. Ráadásul a lényegtelenebb részleteket is ugyanannyi alkalommal dolgozod fel. Érdemes az idő kisebb részét fordítani az információ felvételére, a nagyobb részét pedig újraszervezésre, jegyzetelésre, és visszamondásra. Ha nem kezded el visszamondani az anyagot, nem törekszel a lényeg kiemelésére, és nem járatod az agyadat a kérdésekre adott válasszal, akkor nem számíthatsz jó eredményekre. Lehet, hogy még éppen bele tudod tuszkolni az olvasottakat a rövid távú memóriádba, de nem fog bekerülni a hosszú távúba. Így ez csak a látszata a tanulásnak. Vigyázz, hogy ne kövesd el a magolás hibáját sem. Ha csak aláhúzod a könyvben a kulcsmondatokat, és megpróbálod szó szerint visszamondani, anélkül, hogy értelmeznéd, és összefüggéseiben fognád fel az olvasottakat, ez magolás, és szintén nem mész vele sokra. Sokkal eredményesebb, ha nem csak emlékezni akarsz az anyagra, hanem meg is akarod érteni azt. Ezek a hibás módszerek a hosszú távú memória működési alapelveinek gyökeresen ellentmondanak, mivel a hosszú távú memóriába csak rendezett információ kerülhet. Olyan tudás, mely a tanuló számára logikus. Az agy az információt kapcsolatok alapján tárolja, melyek már meglévő adatokhoz, vagy személyes élményekhez kötődnek. Az olvasás passzív tanulás, és egyáltalán nem hatékony. Sokkal több időt igényel, mint az aktív tanulás, ami nem csak a látást, hanem a hallást, mozgást, tapintást is bevon a folyamatba, és ezzel több idegpályát mozgat. Hogyan tudod aktívvá tenni a tanulást? Tegyél fel kérdéseket, hámozd ki a lényeget, ragadd ki az összefüggéseket. Ismételd át, amit ebben az anyagban az Érzékszervek és az észlelés menüpont alatt vettünk: vonj be több érzékszervet a tanulásba! Keress rá a megtanulandó témára az interneten, nézz meg pár képet, ábrát, esetleg videót, próbálj némi háttér infót szerezni. Rajzolj az anyaghoz ábrákat, akár táblázatokat.
A cím a fejezet szövegének egyik legfontosabb része. Mielőtt neki látsz feldolgozni egy anyagrészt, fejezetet, mindig olvasd el a címet, majd gondold át, hogy mit tudsz már az adott témáról. Ezeket akár le is írhatod. Meg fogsz lepődni, mert gyakran kiderül, hogy az anyagnak már 30-40%-át eddig is tudtad. Ha még ismeretlen a téma számodra, írd le az elképzeléseidet azzal kapcsolatban. Miután elolvastad a szöveget, akkor nézd meg, hogy helyes volt az elképzelésed vagy helytelen, ezáltal még könnyebben meg fogod tanulni az anyagot. Ha már van fogalmad az aktuális témáról, pl. az órán vettétek, már olvastál róla, vagy az előző anyagból következik, hogy most miről lesz szó, akkor konkrétabb kérdéseket is fel tudsz tenni. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs fogalmad a témakörről, általános kérdéseket fogalmazhatsz meg: „Miről lesz szó az anyagban?”, „Mit várok a cím alapján?”, „Mit jelenthet a címben lévő kifejezés?”, „Hogy függ ez össze az eddig tanultakkal?” „Mi az a 4-5 kulcsszó, amit ha megjegyzek, nagyjából fel tudom idézni az anyagot?” Ahogy haladunk a szövegben az olvasással, úgy kezdjük el tudatosan keresni a feltett kérdésekre a választ.
Egy kísérlet bebizonyította, hogy az önellenőrző kérdések megválaszolása már önmagában is lényegesen javította a diákok eredményeit a számonkérés során. Az anyag elolvasása után írj még további, önellenőrző kérdéseket, melyekre a válaszok tulajdonképpen a téma lényegi információi legyenek. Az anyagrész újbóli elolvasása után próbálj a kérdésekre önállóan válaszolni. A legjobb, ha írásban válaszolsz. Miután végigmentél, ellenőrizd a kérdéseidre adott válaszokat. Ahova nem tudtál semmit írni, vagy helytelen választ adtál, az ahhoz tartozó választ újból olvasd el, és próbáld újból értelmezni és Magadnak felmondani. Ezeket a hibásan vagy hiányosan megválaszolt kérdéseket emeld ki az eredeti kérdéssorból, és újból próbáld megválaszolni azokat. Ha nem is az összesre, de néhányra biztosan emlékezni fogsz. Ekkor kezdd elölről a válaszok ellenőrzését, és a rossz válaszokhoz tartozó kérdések kiemelését. Ezt folytasd addig, amíg az összes kérdés el nem fogy. Próbáld ki, gyorsabb lesz, mint gondolnád! Ha elfogytak a kérdések, az azt jelenti, hogy mindenre választ tudtál adni. És mivel eleve olyan kérdéseket fogalmaztál meg az elején, amikre a válasz tulajdonképpen az anyagrész LÉNYEGE, így gyakorlatilag meg is tanultad az anyagot. Mindig gondold át, amit tanultál. Ne fogadj el semmit mérlegelés, szűrés nélkül! Az egyéni erőfeszítés fontos, akár vitatkozz, vagy érvelj Magadban, vagy tanulótársadnak. Ha tudod, magyarázd el valakinek az anyagot úgy, hogy az meg is értse. A tükör jó barátod! J Előtte felmondva az anyagot nem csak jobban rögzül, de növelheted az önbizalmadat és magabiztosságodat. A tükör előtt való felmondás sokat segíthet. Úgy látod és hallod Magad, ahogy majd a tanár is lát, ha szóbeli számonkérésre kerül sor. Ne félj hangosan felmondani magadnak, amit már megtanultál. Ne légy szégyellős, még ha lesz olyan, aki furcsállja, ne törődj vele, ez a gyakorlat is a hasznodra válik.
Az anyag feldolgozásakor sokan félreértelmezik a szöveget, esetleg felcserélik az ok-okozatot. Ezekre megoldás lehet, hogy figyelembe veszed az anyagrészek nagyobb gondolati egységben betöltött szerepét. Így lehetséges maradéktalanul megérteni a részek aktuális jelentését, nem pedig úgy, ha az összefüggésekből kiszakítod őket. Szükségszerű, hogy meg tudd különböztetni, mi a lényeg, és mik a lényegtelen részletek. Erre a következő módszer javasolt. Vizsgáld meg: Melyik mondat támasztja alá leginkább a szöveg egészét? Hol találhatóak a szövegben olyan érvek és tények, melyek a szöveg egészét a legerősebben fejezik ki? Mi miért történt? Melyik eseményt mi idézte elő? Ha ezeket a kérdéseket szem előtt tartod, könnyebben fog menni az anyag helyes megértése. A fogalmak, szakkifejezések nem ismerete is súlyos probléma. Ezek miatt érthetetlenné válhat az egész szövegrész. Mi tudsz ez ellen tenni? Elemezd a mondatot, a szövegkörnyezetből, és az anyag témájából próbálj rájönni, mit jelenthet az ismeretlen szó. Bontsd elő- és utótagra, képzőkre, ha lehetséges. Ha ekkor sem derül ki, mit jelent az idegen szó, és az azt tartalmazó mondat lényeges, vagy a szakkifejezés várhatóan többször előfordul a szövegben, akkor a legjobb, ha rákeresel interneten, vagy utánanézel a szótárban. Ezzel az elemzéssel és kutakodással kizökkensz a passzívan tanuló szerepből, és az aktivitás, mint tudjuk, segíti az információ hosszú távú memóriába kerülését. A lényeg kiemeléséhez redukáljuk le az anyagot minél kevesebb lényeges infóra. Ha kulcsszavakat jegyzünk meg, sokkal jobb könnyebb dolgunk van. Ezért érdemes a kulcsszavakat memorizálni, majd számonkérésnél végigpörgetni fejben, és azokról szabadon beszélni. Teszteld le ezt a módszert: próbáld csak a kulcsszavakat memorizálni, és éld át, milyen könnyű 20-25 kulcsszó alapján fél órán át szabadon beszélni.
A tankönyv feldolgozása, és sok olvasással járó kutatómunkák esetén már csak az hatalmas segítség lenne, ha a könyveket gyorsabban el tudnánk olvasni. Ezzel rengeteg időt és energiát tudunk megspórolni. Szerencsére erre van megoldás, ez pedig a gyorsolvasás módszere. Ha egy anyagot eddig egy óra alatt olvastál el (ez kb. 20-40 oldal, persze függ a szöveg minőségétől, tartalmától is), akkor ezen túl ugyanezt az anyagot 30-45 perc alatt el fogod tudni olvasni. Erről a technikáról több tévhit kering, melyet a fejezet végén eloszlatunk, de előtte nézzük meg, alapvetően mi szükséges a gyorsolvasás elsajátításához.
Olvasás közben nem folyamatosan mozog a szemünk, hanem szakaszosan. Mindig adott pontokra néz, a szövegben, ezek a fókuszpontok. Egy pontra fókuszálva mindig beazonosítja és értelmezi a látott betűsorozatot, majd továbbugrik egy másik pontra. Ezt az egy-egy pontra való összpontosítást fixációnak nevezzük. Ebből következik, hogy az olvasás sebességét háromféleképpen tudjuk növelni:
Jó hír, hogy mindhárom tényezőn lehet javítani, gyakorlással. Ha az alább olvasható módszereket elkezdet használni, már minimális gyakorlással, és a tudatos alkalmazással is 20-30%-ot növelhetsz az olvasási sebességeden, anélkül, hogy kevesebbet értenél meg a szövegből. Gondolj bele, ez napi 2 óra olvasásnál fél óra megtakarítás! Ha még többet gyakorlod a módszert, akkor rövid időn belül átlagosan a másfél-kétszeresére növelheted az olvasás sebességét, így ideális esetben le is felezheted azt az időt, amit most olvasással töltesz. Agyunk sokkal gyorsabban képes feldolgozni és értelmezni az információt, mint azt gondolnánk. A megszokottnál jóval nagyobb olvasási sebesség esetén is képes értelmezni az elolvasott szöveget. A cél tehát, hogy egy pillantással minél több jelet lássunk meg és fogjunk fel. Ehhez kell perifériás látásunkat tágítanunk, mert ezzel tudjuk növelni a fixációk szélességét. Ezen kívül gyakorlással egy ütemesebb olvasási módot kell kialakítanunk, így egy sort 2-3 fixációval képesek leszünk elolvasni.
Erősen ajánlott, hogy tanulás közben – akár könyvből, akár hanganyagból tanulsz – jegyzetet készíts! Könyv esetén a lényegkiemelés is hasznos. A tankönyv vagy a jegyzet feldolgozásakor legjobb, ha ceruzát használsz. Másoknak a színes szövegkiemelő jön be inkább. Jó megoldás lehet, ha a szöveg előzetes átfutása után a következő olvasásnál aláhúzod a lényeget, majd azt követően elkészíted a jegyzetet a kiemelt szövegből. Figyelj, hogy csak a fontosabb gondolatokat, tételmondatokat, kulcsszavakat húzd alá, és jegyzeteld ki. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mindent fontosnak találnak a szövegben, majdnem az egész szöveget kiemelik, vagy szolgai módon szinte kimásolják a tankönyv tartalmát a füzetbe jegyzetként. Pedig mint tudjuk, „a kevesebb néha több”. Ha Te is ebbe a hibába estél, gyakorold a lényegkiemelést. Olvass el egy rövid fejezetet vagy egy kisebb összefüggő anyagrészt, a példa kedvéért legyen egy oldal a könyvben. Válaszolj ezekre a kérdésekre: Hogyan mondanád el egy mondatban az olvasott fejezet lényegét? Mi az a legfeljebb 2-3 mondat, ami a legjobban kifejezi az olvasottakat? Mi az a legfontosabb 6-8 kulcsszó, amely körül forog a fejezet? A jegyzetbe persze ennél több információt is írhatsz, ezek a kérdések csak segítenek a lényeg kiemelésében. A legtöbb esetben a könyvek is alkalmaznak valamilyen kiemelést, ez segíthet Neked is. Próbáld a tananyag látványát is emlékezetedbe vésni. Jól figyeld meg a szövegben elhelyezett képeket, illusztrációkat, táblázatokat.
Ha más kézzel írt jegyzetét használod a tanuláshoz, a kézírás kiolvasásával is adódhatnak problémák. Ezért érdemes a kölcsön kapott jegyzetet letisztázni, azt a saját „nyelvedre” átfordítani, és saját jegyzetet készíteni belőle, hogy abból már könnyen fel tudj készülni.
A jó jegyzet tömör, világos, áttekinthető: ha ránézel, azonnal látod a logikai kapcsolatot, a kulcsszavakat, hangsúlyosabb gondolatokat. Lehetőleg ne teljes mondatokat, hanem kulcsszavakat, kifejezéseket írj le. A fogalmakat szedd pontokba. Használj rövidítéseket, de csak úgy, hogy ne legyen probléma kibogoznod, mi volt a rövidített szó. Ne használj túl bonyolult jelrendszert, mert az sokat ront a jegyzet egyszerűségén, áttekinthetőségén. Használj címeket a jegyzetekhez, hiszen a cím általában épp az anyagrész központi fogalma, tételmondata, vagy kérdése.
Mivel az agy is kapcsolatok alapján tárolja az információkat, elengedhetetlen, hogy a jegyzet megírásakor összefüggésekben gondolkodj. Ezeket a kapcsolatokat írásban jelöld is, ábrával vagy nyilakkal. Ezek az összefüggések lehetnek például alá- és fölérendeltségi vagy mellérendelő viszonyok, ok-okozati összefüggések, ellentétek, részes viszonyok. A felsorolást, mellérendelő viszonyokat érdemes pontokba szedve megjeleníteni. Ezen kapcsolatok ábrázolásával egy olyan logikai háló jön létre, mely segíti a megértést, és a felidézést is. A jegyzetet készítheted számítógépen, füzetbe, vagy különálló lapokra is, de ezeket mindig tűzd össze, hogy ne kallódjanak el.
A jegyzet vagy vázlat készítésére sokan sajnálják az időt, pedig ez az idő megtérül tanulásnál, ugyanis segítségével nem kell minduntalan újraolvasni a könyvet. A jegyzetből tanulás sokkal hatékonyabb, már önmagában ezzel rengeteg időt spórolunk meg, arról nem is beszélve, hogy igen nagymértékben segíti a tanulást. Ismétlést és próbafelmondást a jegyzet segítségével végezz. Míg a jegyzet megalkotásánál a lényegre szorítkoztál, a próbafelmondásnál, felidézésnél próbálj kerek mondatokban fogalmazni. Figyeld meg, hogy általában az elhagyott terjengősebb, kevésbé fontos részek, kitöltő szövegek – melyek a könyvben szerepeltek, de a jegyzetben nem – nagy aránya automatikusan felidéződik.
A jegyzetet még inkább redukáld le, oly módon, hogy írd ki a kulcsfogalmakat. Természetesen függ a témától és a szöveg tömörségétől is, de egy 5-6 oldalas fejezetből általában 10-20 kulcsszót elegendő kiírni. Korábban már volt arról szó, hogy néhány kérdés segít a szöveg lényegének meghatározásában. Most is hasonlóképpen válogasd ki a legfontosabb kifejezéseket. Mi az a 6-8 kulcsszó, mely a legfontosabb az anyagrészben? Milyen központi fogalmak köré épül a fejezet témája? Az aktív tanulás egy jól bevált módja, ha ezt a pár kulcsszót leírod kis cetlikre, időnként ránézel egy kulcsszóra, és elmondasz róla pár mondatot, ami épp eszedbe jut. Milyen haszna van a kulcsszavak kiemelésének?
Amint láthatod, minden fejezet végén a jegyzet után találsz egy kulcsszó listát. A Memória című fejezet 17 oldalát például tökéletesen össze tudtuk foglalni 28 kulcsszóval. A jegyzet mellett ezek a kulcsszavak, amiket megadtunk, segíthetnek jelen tanulási módszertan anyag átismétlésében, felidézésében. Természetesen nem kötelező minden lépésen átmenni, a könyvben történő kiemelés, majd jegyzetírás, végül a kulcsszavak kiírása sokszor túlzásnak tűnhet. Tartsd szem előtt a ráfordított idő – haszon elvét, azaz, csak arra a műveletre fordíts időt, mely megítélésed szerint megéri, és tapasztalataid szerint segíti a tanulást. Fontos, hogy válaszd ki, a Te esetedben mely módszerek működnek a legjobban, és alakítsd ki az egyéni tanulási szokásaidat.
A Bevezetés és a Lezárás kivételével minden fejezet végén találsz egy jegyzetet, és egy kulcsszólistát. Láthatod, hogy mik azok a központi összefüggések és gondolatok, melyeket lényegesnek tartottunk kiemelni. Szolgáljon ez példaként számodra, és Te is hasonlóképpen emeld ki a lényeget, készíts jegyzetet, kulcsszólistát a tanulnivalókból. Ezeket a jegyzeteket természetesen színesítheted, kiegészítheted plusz információkkal. Ha Magadnak írod a jegyzetet, ne felejtsd ki belőle a vizuális elemeket: képeket, ábrákat, diagramokat. És használhatsz több, saját rövidítést is.
Ez egy olyan térképszerű vázlat, ahol nem lineárisan, egymás alá írod le a vázlatpontokat, hanem ezekből egy a fa ágaihoz hasonló rajzot készítesz. A rajzon a csomópontok, elágazások a konkrét információt, az összekötő vonalak pedig a köztük lévő kapcsolatot jelenti. Ez a vizuális megjelenítés segíti az egész témakör átfogó átláthatóságát, az összefüggések áttekinthetőségét és a rugalmas gondolkodást. Az elmetérkép az anyag megértésében, jegyzetelésében, és visszaidézésében is segít. Az elmetérkép módszerét Tony Buzan angol pszichológus dolgozta ki. Ezt a technikát az egyik leghatékonyabb gondolkodást segítő módszerként jellemzik. Nagyon könnyű megtanulni, és alkalmazni. Miért jobb ez, mint egy hagyományos vázlat?
Az elmetérkép megalkotásának szabályai:
Az alábbi képen egy számítógéppel, a MindMeister programmal készült elmetérképet láthatsz. A központi téma a „Tanulás otthon” fejezet, egészen addig, ahol most tartunk. Figyeld meg a csoportosítást, ahogyan a fő témához kapcsolódnak az altémák, azokhoz pedig a részletek! A zöld nyíl a plusz kapcsolatokat jelzi az anyagban. A nagyobb témákhoz hozzárendeltünk egy-egy képet, hogy szemléletesebb legyen a térkép. Ha Magad készíted el a Mindmap-edet egy témáról, nyugodtan használj több képet, ábrát, akár a részleteknél is. Sőt, a részleteket is bátran bontsd ki jobban! Itt csak a hely hiánya miatt spóroltunk a szöveggel és a képekkel. Mi csak a szemléltetés miatt használtunk szoftvert a készítéshez, természetesen a kézzel készült elmetérkép is tökéletesen megfelel a célnak. Sőt, a frissen feldolgozott tananyagok esetén talán még jobb is, ha kézzel rajzolod meg. Elmetérkép egyéb felhasználási módjai Az Elmetérképet a jegyzetelés, tanulás és felidézés segítésén kívül másra is tudod használni az életben. Rengeteg munkakörben, kreatív feladatoknál, brainstorming (ötletbörze) esetén kiváló eszköz. Megkönnyíti az asszociációt, rugalmasan bővíthető, ha új ötletekkel akarod kiegészíteni. Céljaidat is megfogalmazhatod elmetérképekben, mert ezzel a módszerrel tökéletesen ábrázolni tudod, ahogy a nagyobb célokat felbontod kisebbekre. Ráadásul bármikor módosul a cél, vagy a megvalósításának lépései, akkor rugalmasan tudod bővíteni, módosítani a térképedet. Elmetérkép készítéshez több szoftver is született, ilyen többek között a MindMeister (mindmeister.com címen elérheted), mely interneten, felhőben tárolja az adatokat, így bárhonnan hozzáférhetsz az elmetérképeidhez. A programot könnyű használni, okostelefonról is elérhető, és ingyenes verziója is van, azzal egyszerre három térképet tarthatsz fenn. Még egy példa egy elmetérképre: a MindMeister-rel készítve:
A már átvett anyagot többször kell elismételni ahhoz, hogy biztonsággal megtanuld, és bevésődjön hosszú távú memóriádba, ez kulcsfontosságú. Ami majdnem ugyanilyen lényeges, az az, hogy az ismétlések között sok szünet legyen, időben minél inkább el legyenek osztva. Ezért is kell, hogy időben, lehetőleg minden tanítási óra vagy tanfolyam után átvedd a friss tananyagot, mert akkor a vizsgáig rengeteg időd van az ismétlésre. Ha mindent a vizsga előtt egy héttel akarsz bevágni, azt nem jegyzed meg olyan hatékonyan, mintha már 2-3 hónappal előtte elkezdenéd. Bár úgy tűnik, hogy a kötegelten megtanult, „friss” tudás a jobb, de ez ellentmond az agy működésének. A kapkodva megtanult anyag általában nem vésődik be a hosszú távú memóriába, így ha még a dolgozatnál veszed is az akadályt, vizsgára valószínűleg elfelejted a tudás nagyobb részét. Ha először egy órát szánsz egy anyag megtanulására, majd 3 hónap alatt pl. heti 10 percet töltesz az ismétléssel, összesen három órát dolgoztál vele, és ez bizonyítottan hatékonyabb, mintha az utolsó héten 6 órát szántál volna az anyagra. Minél nehezebb a tananyag, annál többszöri ismétlés kell ahhoz, hogy eltárold a hosszú távú memóriádban. A többszöri ismétlés lehetőséget ad a mélyebb bevésésre. Sokkal eredményesebb az ismétlés, ha többször nézed át az anyagot felületesen, mintha egyszer olvasnád el alaposan. Egy kísérlet során az ismétlés hatásait vizsgálták. A résztvevők egy része 3 napon át naponta 8-szor ismételt egy szöveget. Egy másik csoport 6 napon keresztül napi 4 alkalommal, a harmadik csoport pedig 12 napon át napi 2-szer ismételt. Az eredmény egyre jobb lett, azaz a leghosszabb ideig elosztott ismétlés volt a legeredményesebb. Az ismétlések időbeli elosztását lehetőleg úgy alakítsd ki, hogy az első időszakban gyakrabban, majd a későbbiekben ritkábban ismételsz. Tehát, mondjuk, egy anyagrészt átveszel fél óra alatt, másnap 10 percet szánj rá az ismétlésre, majd a rákövetkező 2-3 napon 5-5 percet az ismétlő áttekintésre. Utána egy hónapon keresztül heti 1-2 alkalommal fusd át az anyagot. Ezután csak a vizsga előtti felkészülési időszakban kell újra elővenned a tananyagot. Viszont akkor már játszi könnyedséggel felidézed az emlékezetedből, így a vizsga előtti időszak végre nem lesz rémálom számodra. Ha követed a fenti beosztást, akkor még több szabadidőd is lesz, mint máskor.
Az ismétlés se legyen passzív, mondd fel Magadban az anyagot. Ha bizonytalan vagy, esetleg elakadsz valahol, elég akkor belenézni a jegyzetbe. Ismétlésnél azokat a részeket nézd át először, amelyek nehezebben mentek. Legjobb, ha az ismétlő áttekintéseket a saját jegyzetedből végzed – ha írtál ilyet. Ahol nem jut eszedbe a „körítés”, vagy nem értesz valamit, akkor érdemes fellapozni a könyvet, és átnézni a problémás anyagrészt. A fejezetek címei, alcímei alapján mondd el, mit tudsz a témáról. Magyarázd hangosan a tananyagot, ha nincs segítséged, akkor csak Magadnak. Ha a felmondások során meggyőződsz arról, hogy tudod az anyagot, az növeli az önbizalmadat, és könnyebben fogod venni a további akadályokat. Olvasd el az anyaggal kapcsolatos kérdéseket. Ilyeneket találsz a könyvben, vagy jó esetben megfogalmaztál már párat a tanulás során. Vedd elő, és válaszold meg azokat.
Miért fontosak a tanulás közben tartott szünetek? Ennek persze több oka is van, az egyik történetesen az, hogy több órát egyhelyben dolgozni fárasztó. Mind szellemileg, mind fizikailag. Tagjaink az egy helyben üléstől elfáradnak, elgémberednek. Testünkhöz hasonlóan az agyunk is elfárad. A munkabírás hanyatlik, a lényegfelismerő képesség gyengül. A hosszú ideig tartó munka monotonná, unalmassá válhat. Ehhez kapcsolódik a szünetek fontosságának másik fő oka: Ez pedig nem más, mint a figyelem fenntartása. Vizsgálatok során megfigyelték, hogyan változik az ember figyelme a tanulás folyamata alatt. Megállapítást nyert, hogy a figyelem a tanulóidő elején a legmagasabb, majd elkezd rohamosan csökkenni, és a tanulás végén egy kissé emelkedik. Hasonló a helyzet a hatékonysággal: általában az aktuális tananyag elejét és végét jegyezzük meg leginkább. Éppen ezért, hogy ne essen le túlságosan a figyelem és a hatékonyság szintje, amikor lankad figyelmünk, tartsunk egy rövid szünetet. Szünet után újra magasan áll a figyelmünk szintje, így hatékonyabban tudunk tanulni. Általában 45-60 percenként érdemes kisebb szünetet tartani, így a tanulás tervezésénél egy tanulási ciklusnak be lehet tervezni ezt a körülbelül egy órás időtartamot. Ezt a szünetet ne úgy kezeld, hogy ha törik, ha szakad, 60 perc után fel kell állnod az asztaltól. Ha nagyon belemerültél valamibe, és figyelni is tudsz, akkor csak azért ne szakítsd meg a tanulást, mert letelt az időd. Ellenben, ha fél óra alatt egy tömény anyagrészt átvettél, és úgy érzed, megszűnt a figyelem, és pihenésre van szükséged, akkor tarts szünetet. Inkább nagyobb egységek, tételek között iktasd be a szünetet, egy logikailag összefüggő tananyagrészt vagy tételt nem jó megszakítani. Számítógép előtt tanulva figyelj a szemedre! Valaki 4-5 órát is könnyedén kibír szünet nélkül a gép előtt, de másoknak fél óra után is golyózik a szemük a monitortól. Figyelj Magadra, tapasztald ki, mennyit bírsz a PC előtt, és ha nem sokat, akkor vagy tarts gyakrabban szüneteket, vagy felváltva használj számítógépet és könyvet a tanuláshoz. Esetleg nyomtasd ki az elektronikus tananyagot. A nyomtatott tananyag arra is jó, hogy kiemeld benne a lényeget, aláhúzz, jegyzetelj… Figyelj, hogy csak akkor nyomtasd ki, ha valóban szükséges és segít, feleslegesen ne terheld a pénztárcádat és a környezetedet a másolatokkal. Jó megoldás lehet a háttérvilágítás nélküli e-book olvasó is, mely kevésbé bántja a szemet. Mielőtt vakon megvásárolsz egyet, próbálj ki néhány modellt egy üzlet bemutatótermében, vajon tényleg kényelmes-e számodra a használata.
Egy kb. 45-60 perces tanulás után érdemes egy 5-10 perces szünetet tartanod. Kell egy kis pihenés a szemnek, és az agynak is. A szünet után újult erővel folytathatod a tanulást, és a figyelmed szintje is magasabb lesz. A tanulási folyamat szempontjából a szünetek annál hasznosabbak, minél jobban eltér a szünetek alatt végzett tevékenység a tanulás során tanúsított magatartástól. Tehát, ha épp könyvből tanultál, akkor ne olvass a szünetben újságot. Ha hanganyagot hallgattál, akkor a szünetben ne hallgass rádiót. Frissülj fel a szünetben. Ha ülve tanultál, akkor mozogj, járkálj kicsit, nyújtóztasd ki a tagjaidat, végezz egy kis testmozgást. Ha tudod, szellőztesd ki a fejed: menj ki az udvarra, vagy az utcára, de csak egy pár perc erejéig. Igyál egy pohár vizet, vagy egy kávét, esetleg egyél egy gyümölcsöt. Vagy, ha fáradt vagy, feküdj le egy pár percre, és ne agyalj komoly dolgokon. A szünetek alatt ne rágódj a tanulnivalón sem! Az egészen rövid szünetek és a kávézás a monotonitás és a megszokás legjobb ellenszerei. A rövid tornagyakorlatok, a mindennapi teendők és házimunkák elvégzése (tisztálkodás, mosogatás, kávéfőzés stb.) a szünetet megfelelő módon kitöltő tevékenységek. Ilyenkor megszokott mozdulatokat végzünk, és az agyunk kicsit pihen. Végezz szemtornát! Különösen, ha fáradtnak érzed szemedet a sok olvasás vagy számítógép előtt ülés miatt. Az eddig az olvasás miatt vízszintesen mozgó szemizmokat függőleges mozgásra kell kényszeríteni:
A szobában nézz gyorsan váltakozó mozgással különböző tárgyakra. Ne a fejedet mozgasd, csak a szemedet. Mindig más, a szoba különböző pontjain lévő tárgyakra fókuszálj rá, de csak egy másodpercig, utána villámgyorsan nézz ki egy másik tárgyat, arra is fókuszálj rá egy másodperc erejéig. Ezt ismételgesd legalább fél percig. Ez a gyakorlat a szem tornáztatásán kívül a koncentrációt is segíti. Vigyázni kell a kellemes időtöltéssel a szünetben, mert könnyen oda vezethet, hogy aztán nehezünkre esik ismét visszatérni a munkához. Ezért ezekben a kis szünetekben lehetőleg ne helyezkedj el túl kényelmesen, és ne kezdj olyan hosszabb, tevékenységbe, amit nehéz abbahagyni – például egy film vagy sorozat megnézése. Másfelől a szünetben folytatott kellemes tevékenységet a már addig elvégzett munka jutalmazására is fölhasználhatjuk, ha a sikeres munkának megfelelő arányban alkalmazzuk. A fél óra tanulás – egy óra filmezés nem a megfelelő arány. De ha egy fél órás blokk után bekapunk egy csokit jutalom gyanánt, az már arányos. Vagy ha 3 óra munka után egy órát játszol és beszélgetsz a gyermekeiddel. Ha a munkarendünket úgy állítjuk össze, hogy a jutalmazásokat is megtervezzük, ezzel segítjük az önkontrollt, és hozzájárulunk a tanulás során tanúsított helyes viselkedés kialakításához és fenntartásához. Tudod, hogy eredményes voltál, és megdolgoztál a pihenésért. Jelölj ki egy konkrét célt, hogy egyszerre mit akarsz megtanulni. Motiváljon a cél elérésében a jutalom: a pihenés, és a szabadidős tevékenységed: „Ezt a blokkot megtanulom egy óra alatt, utána jöhet az ebéd.”, „Ma három óra alatt akarok végezni a tanulással, mert utána el szeretnék menni focizni.”, „Nem nézem meg az új részt a kedvenc sorozatomból, hanem befejezem az angoltanulást, és inkább utána a szünetben jutalmazom meg magam vele” Nem hatékony, ha a munkaidőt a szünetek megtakarításával próbáljuk növelni. Az időben elosztott tanulás hatékonyabb, mintha tömbösítve mindent egyszerre akarnánk megtanulni. A blokkok között tartott szünetek hozzátartoznak a tanulási folyamathoz és jótékonyan segítik.
Egy nagyobb anyagrész után – ez lehet akár 5 tétel egy tárgyból, 4 tantárgy, vagy 3 egy órás blokk – ha érzed, hogy fáradsz, engedj meg Magadnak egy nagyobb pihenőt, legalább fél, de inkább egy órásat. Menj egyet sétálni a friss levegőre, nézz meg egy sorozatot, filmet. Lazításnak olvass a kedvenc könyvedből – ez kikapcsol, főleg este, még a vizsga előtti napon is. Majd a hosszabb szünet után kezdd elölről. Ha aznapra csak ez az 5 tétel a célod, akkor boldog lehetsz, hogy teljesítetted. És ugye, milyen kevés idő alatt letudtad? Ha a napi adag mondjuk 10 tétel, akkor is pihenj az 5. vagy 6. után egy nagyot, és csak utána kezdj neki a következő adagnak. Ha éhes vagy, de ebéd előtt még meg kéne tanulnod a kiszabott tételmennyiségből 1-2-t, akkor tanuld meg, és utána lelkifurdalás nélkül eheted meg az ebédet, és le is fekhetsz utána egy negyed óra erejéig. Ha egy hosszabb szünetre esik valamelyik étkezés, ügyelj arra, hogy tele hassal nem megy a tanulás, és nem tudsz rendesen koncentrálni. Ezért könnyű ételeket, vagy keveset érdemes enned, ha még tanulni tervezel étkezés után. Ha a pihenési szünetet alvással töltjük, a pihenésnek ez a formája közvetlenül a szünet előtt lezajlott tanulási folyamatokat mélyíti. Segíti az információk rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába jutását. Egy kísérlet igazolta, hogy ha egy tananyag megtanulása után egy órát ébren, pihenéssel töltünk, 46%-ára emlékszünk a tananyagnak. Viszont, ha ugyanezt az órát alvással töltjük, úgy a tanultak 70%-a marad meg memóriánkban.
Az anyag elején említettük, hogy mennyire fontos, hogy prioritással kezeld a tanulásra szánt időt, még ha az más tevékenység kárára is megy. Na igen, de fontosak az ismerősök is, a házimunkával is haladni kell, és persze a GTA-ban sem teljesül a küldetés magától… Hogyan tudod feloldani ezt az ellentétet? Töltsd ki hasznosan a szüneteket! Az előző részben tisztáztuk, hogy a tanulástól eltérő tevékenységeket érdemes végezni a szünetben. Ha már gyűlik a házimunka, és a család sem tud többet besegíteni, ütemezd be Magadnak a szünetekre: Például egy szokásos kb. egy órás tanulás után 10 percet házimunkát végzel, és 5 percet pihensz. De figyelj, hogy ne vessz el a munkában: tervezd be, mit akarsz elvégezni, és csak azt csináld meg. Például olvasás után a mosogatás remekül kikapcsolja az agyat. Mondhatnád, hogy úgysem végzel vele 10 perc alatt, de erre van egy jó módszer: állítsd be az órádat vagy telefonodat, hogy 10 perc után csörögjön. Amikor megszólal, hagyd ott a mosogatót, akkor is, ha nem készültél el. Nem az a cél, hogy egyben mindent megcsinálj (úgyis gyűlik még estig mosatlan, Te is tudod), hanem az, hogy mindennel haladj egy kicsit. Még ez is jobb, mintha nem csináltál volna semmit! Így nem nő a fejedre a házimunka, és a tanulás sem szenved csorbát. Egy következő szünetben bepakolhatod a mosógépet, az azt követőben meg kiteregethetsz. Vagy, ha mindenképp kötegelve, egyszerre szereted ezeket a munkákat letudni, akkor egy nagyobb, 2-3 órás blokk után szánj erre egy órát. De szigorúan csak akkor, ha végeztél a célul kitűzött anyagrész megtanulásával! A nagyobb szünetekbe „lazításként” beiktathatod például a telefon ellenőrzését is, esetleg egy kis számítógépezést, de csak ha kikapcsol szellemileg. Vigyázz, ne repüljön el az idő, határozd meg előre, mennyi időt szánsz a pihenésre, a jutalmazásodra, és utána folytasd a tanulást. Ha úgy érzed, teljesen kimerült vagy, fárasztó a tanulás, netán nem vagy jól, akkor fejezd be a munkát. Csak kipihenten érdemes tanulni. Ráadásul fáradtan több időbe kerül elolvasni és feldolgozni egy anyagot, ezért nem is érdemes erőltetni. Ha fizikailag is fáradt vagy, feküdj le pihenni, akár aludni is. Ha csak szellemileg vagy fáradt, akkor végezz testmozgást, menj ki a szabadba, és egy bő óra múlva próbáld meg ismét a tanulást, hátha segített a felfrissülés.
Az itt bemutatott két tudományosan alátámasztott módszer kifejezetten önálló tanulásra használhatók. A neveiket a lépéseik angol kezdőbetűiről kapták:
ELŐNYEI: Az összefüggések felfedezése segíti a részletek felidézését. A részletek helyett az összképre fókuszál. Kérdések révén halad a tartalom és részletek felé. Mivel a kérdéseket Te fogalmazod meg, várhatóan fokozza az érdeklődésedet a téma iránt. Nézzük, mit jelentenek az egyes pontok. Mivel már a lépésekben szereplő összes tevékenységről esett több-kevesebb szó korábban az anyagban, ezért itt külön nem magyarázzuk túlzottan a lépéseket.
Ennek a pontnak a lényege, hogy egy összképet kapj a fejezet tartalmáról, mielőtt még elolvasnád azt. Fusd át a címeket, alcímeket, olvasd át a tartalomjegyzéket, és tekintsd meg a képeket, ábrákat, diagramokat. Futólag tekintsd át a fejezet bevezetőjét és összefoglalóját is. Gondold át, az olvasottak alapján miről fog szólni a fejezet, és mit gondolhat a szerző arról a témáról.
Innentől haladj bekezdésenként vagy alfejezetenként! Fogalmazz meg kérdéseket, melyekre választ vársz a szövegben. A szövegben lévő címeket, alcímeket is alakítsd át kérdéssé.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, közben keresd meg a válaszokat a saját kérdéseidre. Próbáld meg kapcsolatba hozni az olvasottakat már meglévő ismereteiddel. A fontosabb részeket, kulcsszavakat aláhúzhatod, de ez a szöveg maximum 10-15%-a legyen. Ha úgy érzed, segít, jegyzetelhetsz is, de szigorúan csak a lényeget!
Miután befejezted az adott kis anyagrész olvasását, idézd fel a lényeget, a főbb gondolatokat, kulcsszavakat, és mondd fel hangosan fejből. Az egész tanulás 80%-át érdemes visszamondásra fordítani.
Összefoglalásként a tanulás végén ellenőrizd a tudásodat. Futólag nézd át az általad kiemelt szöveget, a jegyzeteidet. Ezután idézd fel a főbb gondolatokat, összefüggéseket, tényeket. Keress kapcsolatot az anyag egyes részei között, majd olvasd fel újra az összefoglalást.
Tekintsd át a szöveg bevezetőjét és összefoglalóját. Nézd át a címeket, alcímeket, kiemelt részeket. A lépés célja, hogy lásd az összképet és az alapvető összefüggéseket.
Alkoss kérdéseket! Fogalmazd át kérdésekké az olvasott szöveget, és a címeket. Ez a pont – a hagyományos többszöri elolvasással szemben – aktivizál, ezzel segíti az anyag hosszú távú memóriába való bekerülését, valamint a számonkérés körülményeit is modellezi.
Figyelmesen olvasd el a szöveget, úgy, hogy közben válaszolj az előző pontban feltett saját kérdéseidre.
Gondold át az olvasottakat, és próbáld kapcsolatba hozni korábbi ismereteiddel. Ennek célja az összefüggések feltárása, és összekapcsolása az eddigi tudásoddal.
A korábban megfogalmazott kérdéseidre válaszolj emlékezetből.
Nézd át újból a lényeges elemeket. Keress gyakorlati példákat az olvasottakra. Cél, hogy az anyag fontos elemei és összefüggései bekerüljenek a hosszú távú memóriába.
1., 2., 3., Középső számra / szóra fókuszálni à GYAKOROLNI!!!
Az iskolai szerepléseket gyakran szorongás kíséri. Sokan félnek a nyilvános szerepléstől, a rossz osztályzatoktól, vagy a szidástól, esetleg a tanár, a diáktársak vagy a szülő rosszallásától. Először is határozd el, hogy tanulással készülsz a számonkérésre, nem szorongással. A tanév elejétől, lehetőleg óráról órára tanulj, készülj rendszeresen! A legtöbb tantárgyra fel lehet készülni rendszeres tanulással. Ha időben elkezdesz a tananyaggal ismerkedni, és azt megtanulni jelen anyagban megismert módszerekkel, nincs félnivalód. A vizsga közeledtével már csak át kell ismételned, a tanultakat, ami már nem vesz el sok időt. Ne a vizsga előtt kezdj el pánikban tanulni, mert akkor nem sok esélyed van a sikerre.
Ismerd fel, mely anyagrészekben vagy erős, és mely témákban gyenge. Tanulásnál azokra a részekre erősíts rá, amelyek nehezebben mentek. Vizsgán viszont éppen ellenkezőleg: a témakörből, tételből, amit kaptál, arra a részre koncentrálj, amik jól mentek. Ha vannak előzetes információid a dolgozatról, vizsgáról, nézd meg, mely feladatok és kérdések hány pontot érnek, mennyire fontosak, és mennyire valószínű, hogy szerepelni fognak. Ezeket az adatokat is vedd figyelembe a felkészülésnél. Végezz jó munkát, de ne vessz el a részletekben! Nem a 100%-os, tökéletes tudást kell megcéloznod. A lényegre, az összefüggésekre fókuszálj! Ne akarj minden apró részletet, adatot megtanulni – hacsak nem kifejezetten fontos valamiért a jövőd számára, vagy nagyon érdekel a téma. Ha valamely tárgy nem fontos a jövődre nézve, csak a bukás elkerülése a cél, az elégségest nagyon kis időbefektetéssel el lehet érni. Persze tantárgy- és tanárfüggő a dolog, de általában elég, ha a lényegesebb összefüggéseket sikerült megértened, és visszamondanod a vizsgán.
A vizsga előtti napon lehetőleg már ne tanulj, inkább próbáld aktív pihenéssel tölteni a napot. Ha elkerülhetetlen, hogy akkor is készülnöd kell, akkor se éjszakába nyúlóan tanulj. Aludj eleget, pihenj rá a másnapi vizsgára! A vizsga előtt közvetlenül inkább lazíts. Hallgass zenét, beszélgess másokkal, ne stresszelj azon, hogy mi lesz majd, ha Te következel. Sétálj egy kicsit számonkérés előtt a friss levegőn. Légy nyugodt és magabiztos. És a legfontosabb, hogy gondolj arra, hogy sikerülni fog! Lényeg a pozitív hozzáállás. Lehetőleg ne teljesen üres gyomorral indulj el, és legyen Nálad víz is. A vizsga sokáig is eltarthat, az éhség és a szomjúság befolyásolhatja a közérzetedet és az eredményt. Ráadásul, ha stresszel párosul, annak könnyen rosszullét lehet a vége. A vizsgán ápoltan, alkalomhoz illő öltözetben jelenj meg! Általában kötelező az öltöny, nőknél kosztüm. Ha ez az öltözék mégsem elvárt, akkor is jó pont, mert azt sugallja, hogy komolyan veszed a vizsgát, és megadod a kellő tiszteletet. A ruhád legyen tiszta és vasalt. Az ápolt, elegáns megjelenés – amellett, hogy pozitív benyomást kelt a bírákban – Neked is önbizalmat ad.
Legyen szó akár írásbeli, akár szóbeli vizsgáról, nagyon figyelj, hogyan kezded el, és fejezed be a feleletedet. Ugyanis a bevezetés és a befejezés adja az egész keretét. Az eleje megalapozza a tanár véleményét és megítélését a felelet további részére vonatkozóan. Ha rosszul indítasz, onnan már nehezebb „felhozni” a színvonalat, és valószínűleg gyengébben fognak értékelni, mintha egy frappáns kezdéssel, magabiztosan indítanál, és esetleg a felelet közepén lenne némi hiányosság. A lezárás is fontos, hiszen az az utolsó lehetőség, hogy még egyszer jó benyomást tegyél a bírákra. Légy magabiztos! Ne görcsölj! Ne vessz el a részletekben. Általában, ha nem pontos definícióról van szó, nem az a fontos, hogy mindent szó szerint tudj, hanem, hogy értsd, amiről beszélsz. Nem biztos, hogy észreveszik, ha kihagysz egy-két dolgot. A lényeg, hogy folyékonyan, gördülékenyen menjen a felelet vagy a dolgozat írása.
Ügyelj arra, hogy a kézírásod könnyen olvasható, a dolgozat pedig áttekinthető, rendezett legyen. Lehet, hogy Neked ez nyilvánvaló, de sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a tartalomra koncentrálnak, a formára nem. Ezzel kapcsolatban végeztek egy kísérletet, melyben ugyanazt a dolgozatot megírták több eltérő külalakkal, és kiadták tanároknak értékelésre. A tartalom minden esetben ugyanaz volt, de a kinézet más. A tanárok rendezetlenebb, csúnyább kézírással készült munkák esetében lényegesen gyengébb érdemjegyekkel illették a dolgozat tartalmát is. Volt olyan munka, mely a rossz külalak esetén 2-est kapott a tartalomra is, szebb formába öntve pedig 5-öst. A kísérlet igazolta, hogy sok esetben hiába próbál a tanár objektív maradni, az összecsapott dolgozatok a gyenge minőség érzetét keltik, és ez meglátszik a tartalom értékelésében is. Az eset tanulsága, hogy figyelj a külalakra, ha piszkozatot készítesz, akkor tisztázd le, és igyekezz a lehető legszebben írni. Az ilyen munkákat egyébként is könnyebb, és jobb érzés olvasni. A kérdéseket mindig figyelmesen olvasd el. A legbosszantóbb, amikor tudod a választ, de a kérdés félreértelmezése miatt másra válaszolsz.
A szóbeli vizsgák esetén általában tételt kell húzni, és ezután van idő a tétel kidolgozására írásban. Emlékezz arra, milyen elvet alkalmaztál tanulásnál, ismétlésnél és próbafelmondásnál. Itt is hasonló elv alapján kell felépíteni a mondandódat:
Ha nem sorban jutnak eszedbe az információk, hanem a tétel kihúzása láttán hirtelen összevissza feltör pár emlékfoszlány, ezeket rövidítve, címszavakban írd fel a papírra, nehogy később elfelejtsd. Előfordulhat, hogy eszedbe jut néhány olyan információ, amiről tudod, hogy nehezen megy, és félő, hogy elfelejted. Ezeket is gyorsan írd le. Majd beilleszted a vázlatodba a megfelelő helyre, ha már ott tartasz. Ha egy-egy kisebb fejezet, vagy valamely fogalom jelentésének felidézése nem megy, ne ragadj le annál. Menj tovább, dolgozd ki a tétel többi részét. Első körben inkább azokat a részeket dolgozd ki, amik jobban mennek. Ha utána még lesz időd, visszatérhetsz a problémás részekre is. Amikor már a feleletre kerül a sor, használhatod a papírt, amire jegyzeteltél. Ez egy legális puska. J Arra azért figyelj, hogy ne csak felolvasást tarts. Légy aktív, lehetőleg beszélj folyamatosan. Ezt a vizsgáztatók jobban értékelik, mintha mindig megakadnál, és állandóan kérdezgetniük kellene. Beszélj hangosan és érthetően, még akkor is, ha nem tudod kifogástalanul az anyagot, mert ezzel is a magabiztosságodat erősíted. Ha állva kell számot adnod tudásodról, kerüld a stressz okozta pótcselekvéseket: például a billegést, vagy a kezünkben lévő tárgy nyomogatását. Ezért is ajánlatot otthon tükör előtt gyakorolni felmondást, és „elpróbálni” a feleletet, mert ezzel is rutint szerzel, és megtanulsz uralkodni az önkéntelen pótcselekvések fölött. A feleletnél azokra a részekre koncentrálj, amikben biztosabb vagy, és amikről többet tudsz beszélni. Lehet, hogy a kihagyott részt a tanár annyira nem is tartja lényegesnek, így nem kérdez bele. Ha pedig belekérdez, ráérsz akkor foglalkozni a témával. Ha valahol elakadsz, ne jöjj zavarba, nyugodtan kérdezz vissza, hogy pontosan hogyan értette a tanár a kérdést. Esetleg kérj segítséget, ez általában megengedett. Ha részinformációk jutnak csak eszedbe, nyugodtan gondolkodj hangosan, a vizsgáztató látni fogja, hogy van fogalmad az anyagról, és ez még mindig jobb, mintha egyáltalán semmit nem mondanál.
A legjobb szándékod és igyekezeted ellenére előfordulhat, hogy nem sikerül elsőre egy vizsga. Ne csüggedj, inkább vizsgáld meg az okokat, mik vezethettek a sikertelenséghez, és a következő alkalomra próbálj ezen javítani.
Remélhetőleg mégis sikerült a vizsgád. Gratulálunk! Ezzel egy közepes célt letudtál. Pihend ki és jutalmazd meg Magad. Ha egyéb elfoglaltságaid, vagy a következő vizsga miatti készülődés miatt nincs sok időd, akkor is pihenj legalább egy órát. Aludj, nézz meg egy filmet. Gondolj vissza, elemezd ki, hogyan segített ez a tanulási módszertan anyag a vizsga sikeréhez. Melyek azok a lépések, amelyek gond nélkül mentek, és melyeket nem tudtad alkalmazni? Vizsgáld meg az okokat, és a legközelebbi vizsgára igyekezz minél több hasznos tanácsot felhasználni ebből az anyagból. A jutalom és a pihenés után viszont végy erőt Magadon, és motiváltan, pozitív hozzáállással, lelkesedéssel láss neki a következő célod megvalósításának.
Lezárásképpen csak annyit említenénk: Ha végére értél az anyagnak, ne süllyeszd el egy rejtett mappa mélyén, hanem – ha még nem tetted – nyomtasd ki, és forgasd gyakran, és a gyakorlati tippeket alkalmazd rendszeresen. A leírt tanulási módszereket jelen anyagnál is használd: emeld ki a lényeget, ismételj, fusd át többször, olvasgasd a jegyzetet, és a kulcsszavak alapján próbáld felidézni azt, amit tanultál. Majd memorizáld egy adott fejezet kulcsszavait, és azok alapján mondd vissza a lényeget. Ahogy az anyag elején is említettük: nagyon fontos a pozitív hozzáállás. Bízz Magadban, és higgy a céljaidban! Eredményes tanulást kívánunk!
Ha tetszett ez az anyag, írd meg a véleményedet kommentben a lap alján.
Az utóbbi években egyre gyakrabban halljuk, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció teljes iparágakat…
Hogyan válhat egy település a turizmus motorjává? – Út a közösségi összefogástól a gazdasági sikerig…
A falusi turizmus nemcsak a turisták számára élmény, hanem a település számára gazdasági, közösségi és…
Az első benyomás, azt mondják, roppantul fontos. A fellépésed milyensége pedig előre sok mindent elárul.…
Életünk jó részét munkával töltjük. Éppen ezért a pályaválasztás során vannak olyan kérdések, melyeket nem…
A céges utak akár több naposak is lehetnek. Ilyenkor szállásról is gondoskodni kell. De hol…