Nem olyan rég vezették be Magyarországon azokat a hibrid képzéseket, melyeket duális szakképzéseknek nevezünk. Ebben a cikkben összeszedtük az összes lényeges információt ezzel a képzési formával kapcsolatban.
A duális képzés során a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdaság. A képzés elméleti feladatait a szakképző intézmények látják el, a gyakorlati részét pedig a gazdálkodó szervezetek körébe tartozó cégek, vállalatok.
A duális szakképzésben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást a cégek végzik, vagyis a tanulók a hét egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik.
A duális szakképzésnek sok előnye van, például a tanulók valós gazdasági környezetben tanulhatnak, korszerű, naprakész ismereteket szerezhetnek. A diákok még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek.
Emellett a cégek, vállalatok számára is előnyökkel jár a duális képzés, hiszen olyan utánpótlást, leendő munkavállalókat képezhetnek, akik mélyebb gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.
A gyakorlati képzés célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése. A szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős.
A tanulók kétféle jogviszony alapján vehetnek részt gyakorlati képzésben: együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés. A gazdálkodó és a tanuló a tanulószerződésben vállalja a gyakorlati képzésből rá háruló kötelezettségeket.
A gyakorlati képzésnek két része van: a folyamatos, szorgalmi időszakban folyó gyakorlat, illetve a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat. Annak a tanulónak, aki mindkettőt külső szervezetnél végzi, tanulószerződést kell kötnie.
A tanulószerződést augusztus 15-ig kell megkötni (egy alkalommal, az első évfolyamon), ha ez nem történik meg, a gyakorlati képzést a szakképző iskola szervezi meg. Azokról a szervezetekről, amelyek gyakorlati képzést folytathatnak, nyilvántartást vezetnek. Fontos: a kilencedik évfolyamon a gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – csak a szakképző iskolában vagy a külső szervezet tanműhelyében lehet megszervezni.
A gyakorlati helyekre nincsen felvételi, azonban a diákoknak le kell tenniük egy szintvizsgát ahhoz, hogy tanulószerződéssel elkezdhessenek dolgozni. A vizsgák általában a 9. évfolyam második félévében vannak, ezeket a kamara szervezi. A szintvizsga során felmérik, hogy a diák képes-e irányítás mellett munkát végezni. Abban az esetben, ha valakinek nem sikerül, később újra próbálkozhat.
Az, hogy mennyi időt töltenek a cégeknél a diákok, képzési területtől függ: van olyan szakma, amelynek az elsajátítása több elméleti órát igényel, más képzések azonban gyakorlatközpontúak.
A gyakorlati idő alatt a tanulók a tanulószerződés vagy az együttműködési megállapodás alapján juttatást kapnak. A szabályok szerint a diákok napi hét óránál nem dolgozhatnak többet, cserébe viszont ösztöndíjat kapnak a cégektől, legalább havi 14 500 forintot.
Duális szakképzési rendszer működik például Németországban, ahol a képzés 2-3,5 évig tart, a diákok a külső képzőhelyen heti három-négy napot töltenek. A rendszernek fontos szerepe volt az iskolai lemorzsolódók munkaerő-piaci integrálásában.
Magyarországon is ebben bíznak, hiszen jelenleg egyes felmérések szerint a szakiskolások harminc-negyven százaléka hagyja félbe tanulmányait, és később sem szerez szakmai végzettséget.
A duális szakképzés megvalósítása itthon egyelőre nem zökkenőmentes. Míg a szakképzési rendszer átalakításában mintaként szolgáló Németországban a cégek egyötöde működtet tanműhelyt, addig Magyarországon csupán öt százalékuk. A diákok többsége így valószínűleg továbbra is az iskolai tanműhelyekben szerez majd gyakorlatot.
A duális szakképzést kritizálók szerint a magyar vállalkozások nagy része nem rendelkezik jól felszerelt tanműhellyel, és nem is költene rá. Így nem lesz könnyű meghozni a cégek kedvét a diákok gyakorlati oktatásához.
További kritikára ad okot a közismereti óraszámok visszavágása és a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása. A szakiskolai képzés hároméves, és a tanulóknak mindössze tizenkét közismereti órájuk van hetente. Abból öt testnevelés, kettő idegen nyelv, mindössze heti öt óra jut a matekra, a magyarra, a természettudományra, a történelemre. A szakiskolások informatikát egyáltalán nem tanulnak.
Jelenleg is számos cég van, ahol részt lehet enni duális szakképzésben. Az Audi győri gyárában tizenhárom szakma tanulói dolgozhatnak, évente 250 diák vesz részt a programban, több szakirányra pedig már most három-négyszeres a túljelentkezés. Egy másik példa: a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. miskolci gyárában az idén huszonnégy diák kezdte meg a duális képzést. Nemcsak a szakiskolai, hanem az egyetemi-főiskolai képzésben is terjed a duális rendszer.
Az utóbbi években egyre gyakrabban halljuk, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció teljes iparágakat…
Hogyan válhat egy település a turizmus motorjává? – Út a közösségi összefogástól a gazdasági sikerig…
A falusi turizmus nemcsak a turisták számára élmény, hanem a település számára gazdasági, közösségi és…
Az első benyomás, azt mondják, roppantul fontos. A fellépésed milyensége pedig előre sok mindent elárul.…
Életünk jó részét munkával töltjük. Éppen ezért a pályaválasztás során vannak olyan kérdések, melyeket nem…
A céges utak akár több naposak is lehetnek. Ilyenkor szállásról is gondoskodni kell. De hol…