Nem olyan rég vezették be Magyarországon azokat a hibrid képzéseket, melyeket duális szakképzéseknek nevezünk. Ebben a cikkben összeszedtük az összes lényeges információt ezzel a képzési formával kapcsolatban.
Mi az a duális szakképzés?
A duális képzés során a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdaság. A képzés elméleti feladatait a szakképző intézmények látják el, a gyakorlati részét pedig a gazdálkodó szervezetek körébe tartozó cégek, vállalatok.
A duális szakképzésben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást a cégek végzik, vagyis a tanulók a hét egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik.
Milyen előnyei vannak a duális képzésnek?
A duális szakképzésnek sok előnye van, például a tanulók valós gazdasági környezetben tanulhatnak, korszerű, naprakész ismereteket szerezhetnek. A diákok még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek.
Emellett a cégek, vállalatok számára is előnyökkel jár a duális képzés, hiszen olyan utánpótlást, leendő munkavállalókat képezhetnek, akik mélyebb gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.
Hogyan vehet részt valaki a gyakorlati képzésben?
A gyakorlati képzés célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése. A szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős.
A tanulók kétféle jogviszony alapján vehetnek részt gyakorlati képzésben: együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés. A gazdálkodó és a tanuló a tanulószerződésben vállalja a gyakorlati képzésből rá háruló kötelezettségeket.
A gyakorlati képzésnek két része van: a folyamatos, szorgalmi időszakban folyó gyakorlat, illetve a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat. Annak a tanulónak, aki mindkettőt külső szervezetnél végzi, tanulószerződést kell kötnie.
A tanulószerződést augusztus 15-ig kell megkötni (egy alkalommal, az első évfolyamon), ha ez nem történik meg, a gyakorlati képzést a szakképző iskola szervezi meg. Azokról a szervezetekről, amelyek gyakorlati képzést folytathatnak, nyilvántartást vezetnek. Fontos: a kilencedik évfolyamon a gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – csak a szakképző iskolában vagy a külső szervezet tanműhelyében lehet megszervezni.
Felvételizni kell a gyakorlati helyekre?
A gyakorlati helyekre nincsen felvételi, azonban a diákoknak le kell tenniük egy szintvizsgát ahhoz, hogy tanulószerződéssel elkezdhessenek dolgozni. A vizsgák általában a 9. évfolyam második félévében vannak, ezeket a kamara szervezi. A szintvizsga során felmérik, hogy a diák képes-e irányítás mellett munkát végezni. Abban az esetben, ha valakinek nem sikerül, később újra próbálkozhat.
Mennyi idő a gyakorlati képzés?
Az, hogy mennyi időt töltenek a cégeknél a diákok, képzési területtől függ: van olyan szakma, amelynek az elsajátítása több elméleti órát igényel, más képzések azonban gyakorlatközpontúak.
A gyakorlati idő alatt kapnak a tanulók valamilyen juttatást?
A gyakorlati idő alatt a tanulók a tanulószerződés vagy az együttműködési megállapodás alapján juttatást kapnak. A szabályok szerint a diákok napi hét óránál nem dolgozhatnak többet, cserébe viszont ösztöndíjat kapnak a cégektől, legalább havi 14 500 forintot.
Más országban is van példa a duális szakképzésre?
Duális szakképzési rendszer működik például Németországban, ahol a képzés 2-3,5 évig tart, a diákok a külső képzőhelyen heti három-négy napot töltenek. A rendszernek fontos szerepe volt az iskolai lemorzsolódók munkaerő-piaci integrálásában.
Magyarországon is ebben bíznak, hiszen jelenleg egyes felmérések szerint a szakiskolások harminc-negyven százaléka hagyja félbe tanulmányait, és később sem szerez szakmai végzettséget.
Miért kritizálják a duális szakképzést?
A duális szakképzés megvalósítása itthon egyelőre nem zökkenőmentes. Míg a szakképzési rendszer átalakításában mintaként szolgáló Németországban a cégek egyötöde működtet tanműhelyt, addig Magyarországon csupán öt százalékuk. A diákok többsége így valószínűleg továbbra is az iskolai tanműhelyekben szerez majd gyakorlatot.
A duális szakképzést kritizálók szerint a magyar vállalkozások nagy része nem rendelkezik jól felszerelt tanműhellyel, és nem is költene rá. Így nem lesz könnyű meghozni a cégek kedvét a diákok gyakorlati oktatásához.
További kritikára ad okot a közismereti óraszámok visszavágása és a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása. A szakiskolai képzés hároméves, és a tanulóknak mindössze tizenkét közismereti órájuk van hetente. Abból öt testnevelés, kettő idegen nyelv, mindössze heti öt óra jut a matekra, a magyarra, a természettudományra, a történelemre. A szakiskolások informatikát egyáltalán nem tanulnak.
Hol lehet részt venni duális szakképzésben?
Jelenleg is számos cég van, ahol részt lehet enni duális szakképzésben. Az Audi győri gyárában tizenhárom szakma tanulói dolgozhatnak, évente 250 diák vesz részt a programban, több szakirányra pedig már most három-négyszeres a túljelentkezés. Egy másik példa: a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. miskolci gyárában az idén huszonnégy diák kezdte meg a duális képzést. Nemcsak a szakiskolai, hanem az egyetemi-főiskolai képzésben is terjed a duális rendszer.